A gépi fordításnál előforduló tévedések


Miután a nyelv csak hordozója a gondolatnak és nem azonos vele, súlyos
hiba azt hinni, hogy ha formalizáljuk a nyelvet, akkor formalizáltuk a
gondolkodást is. Azt hinni, hogy ha szétszedjük a nyelvet, megvizsgáljuk
minden egyes darabját, majd újból összerakjuk az egészet, akkor abban
automatikusan megjelenik a jelentés is, tévedés. A formalizált nyelvek
persze nagyon hasznosak, a számítógépesek jól tudják használni őket
mindaddig, míg a jelentés kísértete meg nem jelenik. A természetes nyelvek
gépi fordítása a valódi emberi mondatokkal nem boldogul addig, amíg a
jelentést nem tudja felismerni. Kérdéses, hogy mennyire kell személyiségnek
lennie annak a gépnek, amely/aki emberi mondatok megértésére alkalmas.

A gépi fordítással 1949 óta foglalkoznak, az első nyilvános kísérlet     [erd38]
1954-ben történt. Az első kezdetleges eredmények nagyon fellelkesítették
a szakembereket, jobbnál-jobb szótárakat és programokat készítettek, de az
eredmények csak kicsit javultak, nem voltak arányban a befektetett pénzzel.
J.M. Font és J.C. Quinion könyvükben idéznek egy példát, amely szerint a
Bibliából származó mondás angol változatát, mely Károli Gáspár fordításában
így szól: "A lélek kész, de a test erőtlen" a gép így fordította franciára:
"A hús megromlott, de az italok jók" (félreértve az angol 'spirit' és 'flesh'
szavak átvitt értelmét).

Zsolkovszki és Melcsuk a gépi fordítást tanulmányozva bemutattak egy angol
mondatot, melynek értelmét egymillió orosz szinonim mondattal lehet kifejezni.
A kudarcokból tanulva a kutatás később nyelvészek bevonásával folyt tovább,
és ebből a nyelvtudománynak is óriási haszna lett. Ma már használják a gépi
fordítást tudományos szövegekre is, de utólagos emberi korrektúrával.

A mesterséges intelligencia egyik klasszikus anekdotája: A vezérkari főnök
megkérdezi az új szuperszámítógépet: "A Szovjetunió vagy az USA fog először
embert küldeni a Marsra?". A gép válasza rövidesen megérkezik: "Igen". Amikor
a dühös főnök ismét rákérdez, a következő válasz: "Igen, uram". Világos, hogy
a gép nem ismerte fel itt a 'kizáró vagy' alkalmazását (amelyet minden ember
belelát a kérdésbe, aki ismerte a két ország versengését), és arra válaszolt,
hogy valószínűleg a SZU vagy az USA lesz az első.

Mérő László televíziós műsorában egy másik, hasonló anekdota hangzott
el: Az egyik amerikai kormányhivatalnál egy olyan szakértői rendszert
állítottak munkába, amelynek az volt a feladata, hogy hírügynökségi
jelentésekből kiszűrje a természeti katasztrófákra vonatkozó híreket és
azokból rövid jelentéseket, statisztikákat készítsen. Egy napon a gép a
következő mondatot állította össze: "Olaszországban földrengés volt, egy
ember meghalt". Amikor visszakeresték az eredeti hírt, az így szólt: "A
pápa halála egész Itáliát megrázta".


S. Lem (1972)               [irodalom.txt -Lem]
Fülöp G. (1984) és          [irodalom.txt -Fülöp]
Mérő L. (1989) nyomán       [irodalom.txt -Mérő]