Norbert Wiener


Norbert Wiener (1896-1964) az USA-ban született, apja a Harvard Egyetemen
tanított. Tulajdonképpen matematikai csodagyerek volt, 18 éves korában már
doktori címet szerzett. 1935-ben két évet töltött Kínában, majd Cambridge-ben
tanított. A II. világháború alatt légvédelmi rendszerekkel foglalkozott.
1948-ban jelent meg a " Cybernetics or control and communication in the animal
and the machine" című könyve, mellyel egyik megalapozója lett a kommunikáció-
és információelméletnek, valamint a kibernetikának. 1950-ben adta ki úttörő
művét "The Human Use of Human Beings" címmel, amelyben először villantotta
fel a nagyközönség előtt a kibernetika lehetőségeit. Wiener szemében a
visszacsatolás az élet lényegét jelentette, és úgy gondolta, hogy azok a
gépek, amelyek képesek lesznek működésük eredményeit információként önmaguk
szabályozására használni és ezzel ellenőrizni az entrópiát, élőlényeknek
tekinthetők majd. Az ő elveire alapozták később a mesterséges intelligencia
elméletét.

Tudományos tevékenységét a Massachusetts Institute of Technology (MIT)
matematikai intézetében folytatta és innen is ment nyugdíjba. 1933-ban az
amerikai Tudományos Akadémia tagjává választották és Johnson elnöktől
1964-ben átvehette a "National Medal of Science" kitüntetést.



Forrás: The Electronic Encyclopedia 1990. Grolier Electronic Publishing, Inc.