A statisztikai adatok szerepe


A korai 19. század angol utilitaristái élükön a filozófus Jeremy
Benthammal felismerték, hogy a hirtelen felgyorsuló társadalmi,
gazdasági változások között csak megbízható statisztikai adatokkal
lehet eligazodni. A viktoriánus korban egymást követték a nagy
nyilvános felmérések. "Felmérés, törvényhozás, végrehajtás,
felülvizsgálat és jelentés" - ez volt az alapszabályuk. A
vizsgálatok eredményeit a híres "Kék Könyvek"-ben gyűjtötték össze.
Ezekből vette később Marx a kapitalizmus elleni bizonyítékokat, és
a felméréseket követő, a régi, zavaros társadalmi intézményeket és
szokásokat racionalizáló intézkedések következményei lettek azután
a szegényházak, a merev brit iskolarendszer.

Korunk a megvalósult utilitarista álom, a mai politika, az amerikai
elnökválasztás tipikus példája ennek a szemléletnek. Ez az elképzelés
azon a vitatható feltételezésen alapul, amely szerint az emberek
szomjazzák az információt, és ezen csak újabb és újabb adatokkal lehet
segíteni. Persze a számítógépes adatbankok is csak azt az információt
tartalmazzák, amelyet beléjük raknak. A totalitariánus társadalmakban
a hatalom legnagyobb problémája, hogy miként korlátozhatja az
információkat a cenzúra révén. A szabad társadalmak viszont a hírközlő
eszközökből áramló feldolgozatlan információtömegtől szenvednek.
Orwell '1984'-ében a hangszórók folyamatosan ontják a termelés és a
fogyasztás adatait. A kormányzatok számára hasznos ez az adattömeg,
a statisztikák villódzása elvonja a figyelmet.



Lussato, B. (1989) nyomán                      [irodalom.txt -Lussato]