A kognitív sémák száma
Egy szakma legkiválóbb ismerői néhány tízezer sémát tarthatnak a fejükben az adott területről (pl. sakk vagy go nagymesterek által ismert állások, a kínai írás jelkészlete, az írók által használt szavak és fordulatok, a rovartan szakértője által ismert fajok száma stb.). - A kezdő nagyon kevés szakmai sémát ismer, megpróbálja a hétköznapi sémáit alkalmazni (ez bizonyos területeken eredményes is lehet: pszichológia, politika, esztétika, közgazdaságtan stb.). - A haladó már néhány száz szakmai sémát ismer, de ezzel még nem tudja kifejezni magát, szakmai hozzáállással megoldani a feladatokat. A kívülállóval nehezen ért szót, túl gyakran használ szakmai fogalmakat, még nem tudja hétköznapi szintre visszafordítani a mondanivalóját. - A mesterjelölt ismer és alkalmazni tud néhány ezer szakmai sémát, gondolkodása analitikus, vitaképes és racionális (az egyetemet végzett szintje). - A nagymester több tízezer, részben igen magasan szervezett sémáját már nem mindig képes szavakkal kifejezni, gondolkodása intuitív, nem szükséges egy-egy problémát lépésenként levezetnie ahhoz, hogy átlássa a megoldást. Gondolkodása olyan, mintha egy saját nyelvet beszélne, amely a szakma elemeiből épül fel (anyanyelvén a legtöbb ember egyedi módon, mesteri vagy nagymesteri szinten beszél, ugyanez érvényes a nagy művészek által beszélt "nyelvekre" is). A mesterjelölt szint fölött a tanítás már nem hagyományos módon megy tovább, a bonyolultabb sémákat már intuitív módon kell mindenkinek kiépítenie magában, az oktató csak segíthet ebben (pl. a Zen tanulása). Az egyes fázisokat nem a sémák számának növekedése indokolja, a szintek között a folyamatos átmenetet a sémák egyfajta komplexitásának elérése akadályozza meg, ilyenkor az egész sémarendszer átrendezésére, új hierarchiaszintek kialakítására van szükség. Tehetségesnek nevezzük azt az embert, akinek hétköznapi sémái közel állnak valamelyik szakma sémáihoz, így eleve helyesen látja a dolgokat, többet tud, mint amennyit tanult.
Mérő L. (1989) nyomán [irodalom.txt -Mérő]