Az ismeretszervezés tudománya


Napjainkban nagy a veszély, hogy a mindenütt eluralkodó számítástechnika
az ismereteink formai megjelenését, csomagolását állítja előtérbe, és
nem foglalkozunk eléggé az ismeretek tartalmával. A számítógépet
alkalmazó rendszerek ismereteink egységeire, a fogalmakra épülnek. Az
ismeretszervezés feladata, hogy ezeket az egységeket megállapítsa,
vizsgálja, definiálja, szabványos, tárolásra alkalmas formába öntse.

Az ismeretek szervezésének kilenc problémája:

1. Van-e az ismeretszervezésnek objektív szabályrendszere?
   (Meg kell fogalmazni azokat az objektív szabályokat, amelyek a
   fogalmi rendszerek kialakulásához vezetnek.)

2. Hogyan kerülhetők el a hagyományokhoz való ragaszkodás zsákutcái?
   (Különösen az oktatásban jellemző, hogy a hagyományos fogalmaktól
   nehezen válnak meg.)

3. Milyen módon kezelhető az ismeretegységek transzdiszciplináris jellege?
   (Egyre nehezebb konzisztens tezauruszokat alkotni, az ismeretek
   kapcsolatrendszere kúszónövényként mindent behálóz.)

4. Hogyan küzdhetők le a fogalmak kizárólagos birtoklására törekvő emberi
   magatartásból fakadó problémák?
   (Sok tudós előbb veszi szájába más fogkeféjét, mint egy más által már
   használt szakkifejezést.)

5. Őszinteség vagy udvariasság?
   (A különböző felfogások összehangolásához kölcsönös megértési szándék
   szükséges.)

6. Megoldást nyújtanak-e a szabadszöveges keresőrendszerek az ismeretek
   visszakereséséhez?
   (A nyelv ilyen felületes kezelése csak felületes hozzáférést nyújt a
   tárolt ismeretekhez.)

7. Miről ismerhetjük fel az ismeretek újdonságértékét?
   (Martin Scheele azt javasolja, hogy a kutatók saját, új eredményeiket
   valamilyen tipográfiai eszközzel jelöljék meg a publikációikban.)

8. Hogyan hívjuk fel a feldolgozást végző figyelmét az új ismeretekre?
   (A feldolgozás során az új ismereteket egyszerű állítások, ítéletek
   szintjére kell redukálni. Az USA-ban "Information Analysis Center"-ek
   jöttek létre erre a célra.)

9. Hogyan javíthatjuk a szellemi együttműködést?
   (A "knowledge engineering" feladata, hogy folyamatos visszacsatolás
   révén biztosítsa a fogalmi rendszerek tisztántartását.)



I. Dahlberg (1991) nyomán                       [irodalom.txt -Dahlberg]