Az információ rögzítésének hatása az időtudatra 


A szóbeliség kora:
 - a tudás átadása ismételgetés, áthagyományozás útján történik,
   igazságtartalma kétségbevonhatatlan, végső soron isteni eredetű,
   amit az ünnepélyes, rituális körülmények tovább hangsúlyoznak;
 - a változatlanság túlhangsúlyozása miatt a múlt, a jelen és a jövő
   összemosódik.

Az írásbeliség kora:
 - a gondolat tárgyiasul, a rögzített tudás távolabbról és tárgyiasabban
   szemlélhető, kritizálható;
 - megjelenik a történeti távolság érzése, megszabadulunk a jelen
   kényszerétől.

A könyvnyomtatás kora:
 - sokféle írott forrás válik széles körben elérhetővé, tovább nő az
   összevetés, az ellentmondások felismerésének lehetősége;
 - a társadalom már nem tud felejteni, az egyes ember már nem tudja
   áttekinteni a felhalmozott és rögzített tudást, "információs
   környezetének esetleges szegletébe sodródik".

Az elektronikus információkezelés kora:
 - a felgyorsuló változások a közelmúltat és a közeljövőt is érdektelenné,
   illetve megjósolhatatlanná teszik, az ember a jelen foglyává lesz, "a
   haladás helyenként olyan rohamos, hogy az már a történelem tagadásával
   egyenértékű" (David Bolter);
 - a számítógépes szövegnek vagy tudásnak nincs történelme, mindig
   jelenidejű, aktualizálható.


Forrás: Nyíri Kristóf - Történeti tudat az információ
                        korában                       [irodalom.txt -Műveltség]