EGYÉB ÁLLOMÁNYOK LISTÁJA


[ANE01]| A gépi fordításnál előforduló tévedések [ANE02]| A szakirodalom túltengésének jelensége [ANE03]| Az információs forradalomtól várt hatások [ANE04]| A szakirodalom feldolgozhatatlanná válik [ANE05]| A logika szabályai [ANE06]| Az információ terjedési sebességének növekedése [ANE07]|·A tömegkommunikáció befolyásoló hatása [BIO01]| Marshall McLuhan [BIO02]| Claude Elwood Shannon [BIO03]| Kurt Gödel [BIO04]| Norbert Wiener [BIO05]| Warren Weaver [BIO06]| Neumann János [BIO07]|·Paul K. Feyerabend [BIO08]|·George Boole [BIO09]|·William of Occam [DEF01]| A "periodika" szó magyarázata [DEF02]| Az "entrópia" fogalma [DEF03]|·A "releváns" szó magyarázata [DEF04]|·A "paradigma" szó jelentése [DTL01]| A genetikai információ [DTL02]| Az online adatbázisszolgáltatás története [DTL03]| A vállalati információs rendszerek jellemzői [DTL04]| A hipertext és hipermédia koncepció története [DTL05]| A TRILLA kommunikációs keretrendszer [DTL06]| A referátumok típusai [DTL07]| A megismerés típusainak egyik lehetséges csoportosítása [DTL08]| Az információ rögzítésének fontossága [DTL09]| A statisztikai adatok szerepe [DTL10]| Az adatok szabványosításának fontossága [DTL11]| Az érzékszerveinket érő információk [DTL12]| A szemantikai információ mérése [DTL13]| A genetikai program [DTL14]| A FID megalakulása [DTL15]| A szakirodalmi indexek típusai [DTL16]| A "láthatatlan kollégiumok" kialakulása [DTL17]| Az ipari és az információs társadalom rendszerének összehasonlítása [DTL18]| A kultúra és az információ [DTL19]| A tudás tárolási formái az agyban [DTL20]| A könyvtárak szerepe a tájékozódási képességek kialakításában [DTL21]| A könyvtárhasználók igényei és szokásai [DTL22]| Az információs gépek jellemzői [DTL23]| Az információ fogalmának felismerése [DTL24]| Az információ szerepe a világban [DTL25]| A tudományos kommunikáció jellemzői [DTL26]| A heurisztikák néhány típusa [DTL27]| A kognitív sémák száma [DTL28]| A világdokumentációs központ tervei [DTL29]| Az információs fizika alapjai [DTL30]| Az információ egyetemessége [DTL31]| A dokumentumok osztályozásának története [DTL32]| Az indexeléssel járó problémák [DTL33]| Az ismeretszervezés tudománya [DTL34]| A számítógépes döntéstámogató technikák alkalmazása hazánkban [DTL35]| A genetikai kód [DTL36]|·A CD-ROM lemezek jellemzői [DTL37]|·A szabadszöveges keresés előnyei és hátrányai [DTL38]|·Az adatbázisokban való keresés stratégiájának típusai [DTL39]|·Az információ ára [DTL40]|·Az ISDN hálózatok szolgáltatásai [DTL41]|·A számítástechnika helyzete a hazai vállalatoknál [DTL42]|·Az információtechnológia négy ökölszabálya [DTL43]|·A második kopernikuszi fordulat [DTL44]|·A műveltség szerepe az információs korban [DTL45]|·Az információ rögzítésének hatása az időtudatra [DTL46]|·A számítógépes világ ellen felhozott érvek [DTL47]|·A számítógépes analógia használata a gondolkodásra [DTL48]|·A logika és az intuíció szerepe [DTL49]|·A szemantika problémái [DTL50]|·A jel torzulásából származó előnyök [DTL51]|·A tudomány és a haladás [DTL52]|·A tudományfilozófia fontosabb irányzatai és tévedései [DTL53]|·A paradigma előtti állapot jellemzői a tudományban [DTL54]|·A "normál tudomány" jellemzői [DTL55]|·A tudományos válságok jellegzetességei [DTL56]|·A tudományos forradalmak és a látásmód megváltozása [DTL57]|·A mintafelismerés technikája az agyban [DTL58]|·A figyelem szerepe az információk közötti válogatásban [DTL59]|·A rövidtávú memória jellemzői [DTL60]|·A hosszútávú memória jellemzői [DTL61]|·Egyszerű döntési módszerek [DTL62]|·A tanulás szintjei [DTL63]|·A képi információk fontossága [DTL64]|·A kommunikáció során használt jelek fajtái [DTL65]|·Az információelméletekkel kapcsolatos ellenérvek [DTL66]|·A köznapi kommunikációt zavaró hatások [DTL67]|·A tömegkommunikáció hatását ellensúlyozó tényezők [DTL68]|·A médiától kapott információk értéke [DTL69]|·A viták típusai [DTL70]|·A tömegkommunikáció hatása a vélemények alakulására [DTL71]|·A vélemények megváltoztathatóságát meghatározó tényezők [DTL72]|·A hírek aktualitása [DTL73]|·A hétköznapi tudás és az ellentmondó információk [ERD01]| Hogyan lehet eldönteni, hogy mikor intelligens egy számítógép? [ERD02]| Az információ mennyiségének viszonylagossága [ERD03]| A természetről alkotott modellek viszonylagossága [ERD04]| A gödeli kérdések elméletének általánosítása [ERD05]| A zaj kiszűrésének problémája [ERD06]| A számítástechnika őstörténete [ERD07]| A Boole-algebra újrafelfedezése [ERD08]| Vélemények a mesterséges intelligenciáról [ERD09]| A megismerés logikai és intuíciós formája [ERD10]|·A számítástechnika fejlődésének sebessége [ERD11]| A nyelvek redundanciája [ERD12]| A beszélt nyelv jellemzői [ERD13]| A távközlés fejlődése [ERD14]| Az informálódás nehézségei [ERD15]| A bibliográfia kialakulása [ERD16]| Az automatikus referálás [ERD17]| A tudományos ismeretek újrafelfedezése [ERD18]| A Maxwell-démon [ERD19]| Nem egyforma valószínűségű nyelvi elemek [ERD20]| A szakirodalom feldolgozásának ára [ERD21]| A szemantikai zaj megjelenése a kommunikációban [ERD22]| Az információ elemi részecskéinek hipotézise [ERD23]| A szakemberek különböző kommunikációs szokásai [ERD24]| A könyvtártudomány törvényei [ERD25]| A felsővezetői információs rendszerek kudarcainak okai [ERD26]| Intelligens keresőprogramok az adatbázisokban való eligazodáshoz [ERD27]|·Az intézményekben található információs szintek [ERD28]|·A modern információtechnológia öt főtétele [ERD29]|·A "jelenzsugor" jelensége [ERD30]|·Egymás mellett létező elméletek [ERD31]|·A "globális falu" megvalósításának nehézségei [ERD32]|·Posztmodern elmélet a társadalmakat összetartó erőkről [ERD33]|·A mesterséges intelligencia megvalósíthatósága [ERD34]|·Az emberi és a mesterséges intelligencia [ERD35]|·A Memex-TV és a szórakoztatóipar [ERD36]|·Az előzetes ismeretek hatása a megfigyelésre [ERD37]|·A politikai és a tudományos forradalmak hasonlóságai [ERD38]|·A gépi fordítás klasszikus alkalmazásai [ERD39]|·A tudományos világnézetek relativizmusa [ERD40]|·A fogalmi kategóriák kultúra-függése [ERD41]|·A szűrők szerepe az információs túlterhelés elleni védekezésben [ERD42]|·Szélsőséges kommunikációs helyzetek [ERD43]|·A köznapi tudás szerepének csökkenéséből adódó problémák [ERD44]|·A tömegkultúra szerepe [ERD45]|·A hagyományos és az elektronikus könyvek összehasonlítása [ERD46]|·McLuhan elméletei [FLD01]| Gyakorló program az online bibliográfiai adatbázisok használatához [FLD02]| Informatikai rejtvény [FLD03]|·Tömörítő program a jegyzetben levő redundancia megállapításához [GRA01]| Az információs ipari termékek várható keresletének alakulása [GRA02]| Távközléstechnika: kilátások a 2000. évre [GRA03]| Az információk szervezésének lehetséges módjai [GRA04]| Az információ és az entrópia összefüggése [GRA05]| A folyóiratok számának alakulása [GRA06]| A folyóiratok olvasottsága [GRA07]| A mesterséges intelligencia területei és eszközei [GRA08]| Az információs ipar szerkezete [GRA09]| Egy hírközlési rendszer általános felépítése [GRA10]| Az információs források kategóriái [GRA11]| A tudományos kommunikáció általános folyamatábrája [GRA12]| A folyóiratban való publikáció időtávja [GRA13]| Az anyag, az energia és az információ összefüggése [GRA14]| A különböző publikációk időtávja [GRA15]| Az EWSP-alapú csomagkapcsolt hálózat topológiája [GRA16]|·A "gatekeeper" helye a kutatási team-ben [GRA17]|·A Chemical Abstracts folyóirat köteteinek folyómétere évente [GRA18]|·Az információs lánc alapmodellje [GRA19]|·Szolgáltatási lánc az online információközvetítő munkahelyen [GRA20]|·A számítási sebesség növekedése [GRA21]|·A tömegkommunikáció által közvetített világ [IDZ01]|·Mottó (Eliot) [IDZ02]|·Mottó (Baez) [IDZ03]|·Mottó (saying) [IDZ04]|·Mottó (Valery) [IDZ05]|·Mottó (Szent-Györgyi) [IDZ06]|·Mottó (Bierce) [IDZ07]|·Mottó (Allen) [IDZ08]|·Mottó (Johnson) [IDZ09]|·Mottó (anonymous) [IDZ10]|·Mottó (T-shirt) [IDZ11]|·Mottó (graffito) [IDZ12]|·Mottó (Johnson 2.) [IDZ13]|·Mottó (Disraeli) [IDZ14]|·Mottó (Burroughs) [IDZ15]|·Mottó (Reddy) [IDZ16]|·Mottó (Landow) [IDZ17]|·Mottó (Polly) [IDZ18]|·Mottó (Camus) [IDZ19]|·Mottó (Reagan) [IDZ20]|·Mottó (Hitchcock) [IDZ21]|·Mottó (Tufte) [IDZ22]|·Mottó (Bradbury) [IDZ23]|·Mottó (Indiana) [KEP01]| Az ELLA elektronikus levelezőrendszer (TRILLA modul) [KEP02]| Az ELF elektronikus faliújság (TRILLA modul) [KEP03]| A PETRA állományok átvitelére alkalmas program (TRILLA modul) [KEP04]| A Grolier Electronic Encyclopedia CD-ROM [KEP05]| A CDS/ISIS mikrogépes változatának kezdő képernyője [KEP06]| A BRS/SEARCH kezdő képernyője [KEP07]| A Telcomtec BBS kezdő képernyője [KEP08]| A Telcomtec BBS nyilvános szolgáltatásai [LST01]|·Az amerikai DIALOG központ által szolgáltatott online adatbázisok [LST02]| A "Földtani informatika" című jegyzet tartalomjegyzéke [LST03]|·Elektronikus újságok és hírlevelek listája [LST04]| Az IIF online elérhető adatbázisai [LST05]| Az ETO főosztályai [LST06]|·A magyarországi telefonos BBS-ek listája [LST07]|·Fontosabb levelezőcsoportok az Internet/Bitnet hálózatokon [LST08]| A legfontosabb nagy számítógépes hálózatok listája [LST09]| Az ETO ötödik főosztályának felosztása [LST10]| Az ETO 55 számú osztályának felosztása [LST11]|·Az online adatbázisipar kronológiája [LST12]|·A tömegkommunikációval kielégített igények [LST13]|·A "Hálózati információforrások" című jegyzet tartalomjegyzéke [MAT01]| Az entrópia és az információ összefüggése [MAT02]| Shannon képlete az információmennyiség számítására [MAT03]| A magyar nyelv betűinek információtartalma [MGJ01]| A fejlesztéshez használt szoftvereszközök [MGJ02]| Az olvasásra és a nyomtatásra vonatkozó megjegyzések [MGJ03]|·Az új verzióra vonatkozó megjegyzések [MGJ04]| Demonstrációs program a mesterséges valóság témájához [MGJ05]| KATALIST [PLD01]| A PACS-L Review elektronikus újság egyik számának tartalomjegyzéke [PLD02]|·A BUBL nevű elektronikus faliújság kezdőképernyője és az E szekció [PLD03]| Mintakeresés a BME ALEPH online katalógusában [PLD04]| Keresési példa az Ei Chemdisc CD-ROM adatbázisból [PLD05]| Keresési példa a Peterson's Gradline CD-ROM adatbázisból [PLD06]| Egy tétel a The Washington Post című lap teljes szövegű adatbázisából [PLD07]| Néhány tétel az egyik szociológai felméréseket tartalmazó adatbázisból [PLD08]| A Minnesota GDSS főmenüje [STA01]| Az európai információs ipar fejlődése [STA02]| Az amerikai információs ágazatok fejlődésének adatai [STA03]| A konferenciák számának növekedése [STA04]| A szakirodalom elavulása [STA05]| A többszerzős cikkek elszaporodása [STA06]| A tudomány exponenciális növekedése [STA07]| A folyóiratok kihasználtsága [STA08]| Az ipari forradalom és az információs forradalom összehasonlítása [STA09]| Híresebb könyvtárak alapításuk sorrendjében [STA10]| A tanulás különböző formáinak hatékonysága [STA11]|·Az OCLC online katalógusának mérete [STA12]|·Népszerű hálózatok árai [STA13]|·Az Internet és az NREN