A távközlés fejlődése


Az információt nem csak rögzíteni, hanem továbbítani is kell. Az ókori
birodalmakban valóságos hírközlő hálózatok működtek fény és hangjelek
továbbítására (a perzsáknál jó hangú őrök adták tovább az üzenetet, egy
nap alatt 30 napi járóföldet tett meg a hír). A 15. században XI. Lajos
szervezte meg az első rendszeres postaszolgálatot. 1837-ben született meg
Morse távírója, 1867-ben Bell telefonja, 1894-ben Popov vezeték nélküli
távírója. A rádióadások a huszas években, a televíziós adások a harmincas
években indultak meg. A műholdas távközlésnél elvileg 2.5 millió
négyzetkilométert lehet zavarmentesen besugározni egyetlen műholddal (az
első műhold 1958-ban került pályára, számuk ma már több száz). A legújabb
fejlesztések a távközlésben a digitális üzemmód és a fény felhasználása a
továbbításra. A ma használatos telefonkábel átviteli kapacitása max. 9600
bit/s, az üvegszálé 140 Mbit/s, és sokkal kisebb a veszteség és a zaj.



Fülöp G. (1984) nyomán                [irodalom.txt  -Fülöp]