A bibliográfia kialakulása


Az ember még alig tudott írni, s máris létrehozta az írott dokumentumok
gyűjtésére szolgáló intézményt, a könyvtárt. A könyvtárosnak valószínűleg
már Asszurbanipal könyvtárában feladatai közé tartozott a tanácsadás, a
tudományos tájékoztatás. A könyvtár állományát bemutató lista, a katalógus
is rövidesen megjelent. Ezekből fejlődött ki sok évszázaddal később a
bibliográfia műfaja. Míg a katalógus csak a könyvtár állományát sorolja
fel, addig a bibliográfiát lelőhelytől függetlenül állítják össze.

Az első bibliográfiák jóval Gutenberg előtt jelentek meg. Beda 731-ben írott
művéhez a "Historia Ecclesiastica"-hoz már igazán alapos bibliográfiát is
mellékelt. Konrad Gesner 1546-55 között kiadott "Bibliotheca Universalis"
című gyűjteménye 1300 fólialapon 12 000 címet tartalmaz, az akkori világ
teljes irodalmát, szerzői és tárgyi elrendezésben. Még a múlt században is
tudtak átfogó bibliográfiákat kiadni. Ilyen volt a "Catalogue of Scientific
Papers" (Royal Society of London 1851-1925), amely 19 kötetben tartalmazta
a 19. század szakirodalmát. Hasonló kezdeményezés volt a világ 20. századi
szakirodalmára a "The International Catalogue of Scientific Literature", de
a szerkesztőinek csak 1914-ig sikerült eljutniuk.

Bár a "bibliográfia" szó könyvek listáját jelenti, a gyakorlatban a
bibliográfiák mindenféle dokumentumtípust tartalmazhatnak. Vannak témára,
korra, nyelvre, országra specializált bibliográfiák ( "A World Bibliography
of Bibliographies" 1966-os kiadása 177 187 bibliográfiát sorol fel, 15 829
témában). A dokumentumok listája lehet idő, cím, szerző vagy téma szerint
rendezve, vagy ezek kombinációi szerint. A bibliográfiák megjelenhetnek
önálló könyvekként, évkönyvekként, folyóiratokban vagy cikkek és könyvek
mellékleteként. A bibliográfiák általában jelentős időhátrányban vannak az
eredeti publikációkhoz képest, sokkal aktuálisabbak a referáló folyóiratok
és az indexek.



Fülöp G. (1984) nyomán                [irodalom.txt  -Fülöp]