Az információ elemi részecskéinek hipotézise


G.J. Whitrow szerint a tér és az idő nem osztható a végtelenségig: a
legkisebb térrész az elektron átmérője (1E-12 mm), a legkisebb időegység
a kronon (1E-24 s), amely alatt a fény megteszi ezt a távolságot. Ezek
szerint az információnak is lehet ilyen részecskéje. Ha pl. a fotonnak van
önálló információtartalma (hiszen képes megváltoztatni annak az atomnak az
információs állapotát, amellyel összeütközik, és magasabb energiaszintre
emelni az elektronokat), akkor lehet, hogy tulajdonképpen a fotonban egy
energiarészecske (energon) és egy információs részecske (infon) oszcillál
folyamatosan egymással. A kristályokban mozgó, vándorló kristályhibák,
lyukak (excitonok), az atomok héjában keletkező elektronhiányok hasonlóan
elemi információs részecskéknek tekinthetők.

Az információ elemi részecskéi nem rendelkeznek tömeggel és saját energiával,
s így akár a fénysebességnél is gyorsabban terjedhetnek (az infon például nem
más, mint egy végtelen nagy hullámhosszal rendelkező foton, a foton pedig egy
fénysebességgel mozgó infon). Ha az infonokat detektálni tudnánk, akkor egyes
kozmikus eseményeket korábban észlelhetnénk, mint ahogy a fénysebességgel
mozgó részecskék ideérnek (vannak is jelek arra, hogy a c-nél nagyobb
sebességgel mozgó részecskék létezhetnek). A fermionok (anyagi részek) és
a bosonok (energia részecskék) mellett be kell vezetnünk az infonokat.

Az infonok léte megmagyarázhatná az égitestek vöröseltolódását (valójában
sokkal közelebb vannak, mint gondoljuk) és egyes halvány vagy láthatatlan
objektumok létét (nagy sebességgel közelednek hozzánk).



T. Stonier (1990) nyomán                    [irodalom.txt -Stonier]