Az emberi és a mesterséges intelligencia 


Az intelligencia az egyik legnehezebben meghatározható pszichológiai
fogalom. Mindannyian érzékeljük a hétköznapi életben, és elég egységesen
tudjuk megítélni a mértékét is egy-egy konkrét esetben. A kutatók viszont
a legkülönfélébb meghatározásokat adják róla. A legtöbb, amit sikerült
elérni vele kapcsolatban az az, hogy elég jó tesztjeink vannak a mérésére,
melyek elég stabil és az emberek véleményével egyező eredményeket adnak.
("Az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek" - Boring, 1923.)

A mesterséges intelligencia kutatása sem sokat segített a fogalom jobb
megértésében. A különböző, számítógéppel már megoldott feladattípusok
(nehéz matematikai feladatok megoldása, szellemi játékok stb.), mind
automatikusan kivonódnak a mesterséges intelligencia érdeklődési köréből.
Ugyanakkor egészen hétköznapi feladatok, melyeket egyáltalán nem tekintünk
intelligenciát igénylőknek, sehogy sem gépesíthetők elfogadhatóan. A
mesterséges intelligencia területén rengeteg az ígéretes első lépés és
nagyon kevés a második.

A kognitív pszichológiai kísérletek eredményeit összegezve arra a
következtetésre jutunk, hogy az értelem az emberi információfeldolgozás
minden szintjén, minden mozzanatában benne van. Gyakorlatilag nem vagyunk
képesek olyan dolgokat látni, észlelni, kigondolni, kimondani, amelyeknek
valamilyen módon nincs értelme számunkra. Az emberi gondolkodásnak a
legsajátosabb jellemzője, hogy mindenben értelmet keres. Ezért könnyebb
egy magas szintű szakértői rendszert készíteni, mint egy közepeset, mert
utóbbiról könnyen kiderülnek korlátai és a felhasználó egyre primitívebb
kérdésekről faggatja, melyekre az nem tud elfogadható válaszokat adni;
kiderül, hogy nem érti azt, amit tud (a "jó tanuló felel" - "rossz tanuló
felel" effektus).

A mesterséges intelligencia harmincéves történetének tanulságait összegezve
viszont azt mondhatjuk, hogy az értelem a kidolgozott rendszerek egyikében
sem, egyetlen komponensükben sem jelent meg: sem a szemantikus hálókban
(link), sem a keretstruktúrákban (frames), sem a logikai szabályokban, sem
a heurisztikákban. Mindaddig nem sikerül ezt elérni, míg egy program a
saját tevékenységéről, helyéről, szerepéről a világban nem rendelkezik
valamilyen ismeretekkel.



Forrás: Mérő László - Az intelligencia fogalmának változása
        a számítástechnika eredményeinek fényében
                                                      [irodalom.txt -Műveltség]