A hagyományos és az elektronikus könyvek összehasonlítása 


Az elmúlt 20 évben a nyomtatás, a papír és a szállítás ára folyamatosan
emelkedett, míg az elektronikus számítási, tárolási és kommunikációs
eszközök árai állandóan csökkennek. Mindkét trend várhatóan legalább
még két évtizedig fennmarad. Ehhez hasonló radikális változások utoljára
a 15. században történtek, amikor a papír és a könyvnyomtatás elterjedése
megszüntette a kéziratok másolását és robbanásszerűen növelte a könyvek
számát. Ez vezetett a lapszámozáshoz, az indexekhez, a bibliográfiákhoz,
az olvasni tudók számának növekedéséhez, a szépirodalom és a propaganda
megjelenéséhez, valamint a nyilvános könyvtárakhoz. A nyomtatás bevezetése
csökkentette az emlékezőképesség fontosságát (vagyis az idősek és az egyház
befolyását); elvezetett a Reformációhoz, a klasszikusok újrafelfedezéséhez,
a Reneszánszhoz; javította az oktatást, a tudományt és a technológiát; és
létrehozta a kiadók intézményét.

Hasonló nagyságrendű változások várhatók majd az elektronikus könyvek
elterjedésével is. Ahelyett, hogy fákat irtunk ki, olajat és emberi munkát
pazarlunk a könyvek előállítására és szállítására, másodpercek alatt tudunk
majd könyveket eljuttatni az olvasókhoz, ott és akkor, amikor szükség van
rájuk. Az elektronikus könyvek könnyebben terjeszthetők, olcsóbbak,
hatékonyabbak, rugalmasabbak, aktuálisabbak, könnyebben kereshetők és
változtathatók.

A könyvek számítógépes változatai gyakorlatilag védhetetlenek másolás
ellen. Ez az információk szabadabb terjedéséhez vezet és jó hatással
lesz az oktatásra, a tudományra és a technikára. A hagyományos könyvek
másolásvédelme és szerzői jogai csak a jogászok fizetését növeli és
bosszantja a legális használókat, tovább emeli a költségeket. Azok a
kiadók, melyek inkább szuperolcsó könyvek hatalmas választékát kínálják
előfizetéses vagy egységáras alapon, elektronikus terjesztéssel, sokkal
jobb forgalomra számíthatnak és kevésbé vannak kitéve az illegális
másolóknak, mint azok, amelyek kevés és drága könyvből akarnak megélni.

Egy 500 oldalas tankönyv átlagos kiskereskedelmi ára $50, használtan
$25, egy nagyteljesítményű másolón lemásolva $15, nyomtatón kiírva $5,
telefonvonalon való továbbítása $1. Ha a kiadók megpróbálják a könyveiket
csak nyomtatásban terjeszteni, az olvasók egy scannerrel akkor is
egyszerűen be tudják digitalizálni azokat. Hiába próbálják magas árakon
tartani a könyveket és tiltani a másolásukat, mindig lesznek intellektuális
terroristák, akik számítógépre viszik azokat és ingyen kezdik terjeszteni
(a hálózaton elérhető emberek milliói már elegendő biztatást és igényt
jelentenek ehhez).

A nyomtatott könyvek előnye, hogy megfelelő méretűek, energiát nem
fogyasztanak, több lehet nyitva egyszerre, 550 éve használjuk őket,
minden olvasni tudó ember tudja őket kezelni, erős fényben is olvashatók.
A hátrányuk, hogy az analfabéták számára használhatatlanok, könnyebb
kinyomtatni egy elektronikus könyvet, mint digitalizálni egy nyomtatottat,
nehéz egy könyv távoli részeit vagy több könyv hasonló részeit összerakni,
nem tudnak beszélni, alkalmazkodni az olvasójukhoz, nincsenek bennük
mozgó képek vagy zene, drágák, rövid életűek, nagy tömegben nehezen
szállíthatók. Az összes előnye a papírkönyvnek szinte csak annyi,
hogy könnyebb, mint az agyagtábla; kevésbé kényelmetlen, mint a
papirusztekercs; s olcsóbb, mint a pergamen.

Az elektronikus könyveknél az olvasók mindig a legfrissebb változatot
olvashatják, kapcsolatba léphetnek azonnal a szerzővel vagy a könyv többi
olvasójával, nem kell őket kivonni a forgalomból, mert tárolásuk szinte
ingyenes, több ezer tárolható és hordozható egyetlen kis optikai lemezen.
Elektronikus könyvjelzők és utalások helyezhetők el bennük, ugyanúgy lehet
kiemelni, aláhúzni, megjegyzésekkel ellátni őket, mint a hagyományost. A
könyvek az olvasójuk igényeihez szabhatók, és szinte mindent meg lehet
velük csinálni. (A Xerox/Kurzweil Personal Reader nevű gépe például hat
nyelven tud felolvasni egy szöveget.)

A könyvtáraknak nem kell többé hatalmas, bomló papírtömegeket tárolni:
kis szobákká válhatnak, amelyek elektronikus katalógussal rendelkeznek.
Nem kell többé folyóiratokat bekötni, nem kellenek polcok. Nem lesz többé
szükséges a használt könyvek kereskedelme sem, s a megmaradt kiadványokat
sem kell bezúzni (egy 50 ezer példányos könyvnek gyakran a felét vissza
kell küldeni). A jövőben a kereskedőknek és a könyvtáraknak elég egyetlen
mintapéldányt tárolniuk, ez megnöveli majd a kínálat változatosságát.
(Jelenleg 3500 könyvet adnak ki az USA-ban havonta, így a legtöbb könyvet
csak hat hétig tartják forgalomban a boltok. Rövidesen a paperback könyvek
havonta vagy hetente fognak cserélődni, mint a magazinok. Tíz év múlva
az USA-ban akár ezer új könyv is megjelenhet naponta.)

A CD a hanglemezeket 5 év alatt szorította ki. A papíralapú könyvek tovább
fognak kitartani a tehetetlenségi erő mérete és a képernyők gyengesége
miatt. Legalább 7 év, amíg minden fontos könyvet bedigitalizálnak, és
amíg legyőzik a technofóbiát. 7 és 10 év kell ahhoz, hogy a könyvesboltok
eltűnjenek, és helyettük falméretű képernyők jelennek meg, a könyvcímek és
borítók képével. A vásárló egy elektronikus tollal választja ki a könyvet,
melyet hordozható vagy otthoni gépére áttöltenek. Ilyen hirdetőtáblák
minden nyilvános helyen elhelyezhetők majd. Nemcsak a boltok, hanem a
kiadók is működtethetnek ilyen katalógusokat és esetleg ki is hagyják a
kereskedőket. A hagyományos forma kedvelőinek a kiválasztott könyvek
helyben kinyomtathatók. (A Kodak Lionheart 1392 gépe 92 kétoldalas lapot
nyomtat percenként 300 dpi felbontással, a Xerox DocuTech Production
Publisher 135 lapot nyomtat 600 dpi-vel, s összetűzi és be is köti őket).

Egy kiadó összes kiadványát rárakhatja egy CD-re és jelszóval védheti őket
az elolvasástól. Egy ilyen lemez ára 1 dollár, és amelyik könyvet megveszi
az olvasó, ahhoz megkapja a kulcsot (ezt a technikát már használják egyes
font és clip-art gyűjteményeknél). A könyvek terjeszthetők a kábeltévé, az
elektronikus postai és a számítógépes hálózatokon is. Az olvasók otthoni
számítógépe automatikusan figyelheti a kínálatot és megrendelhet könyveket.
Több száz keresőprogram futhat állandóan a hálózatokon, amelyek könyvcímek
tucatjaival térnek vissza, ezeket szűrőprogramok fogadják, melyek megpróbálják
megakadályozni a könyvek bekerülését az olvasó saját könyvtárába, majd a
"túlélőket" automatikus szerkesztőprogramok kapcsolják össze a már meglévő
szövegekkel.

Az USA-ban 13 millióan nem tudnak olvasni. A beszélő könyvek segíthetnek
nekik, akárcsak a vakoknak és a rosszul látóknak, az öregeknek és a
kisgyerekeknek. Az elektronikus könyvek segítik a megértést, az emlékezést,
növelik az érzelmi hatást, akárcsak a televízió, ugyanakkor interaktívak,
átalakíthatók, kivetíthetők, mint a számítógép. Ezekhez képest a jelenlegi
könyvek szánalmasak, bár az új tankönyvek a nyomtatási lehetőségeken belül
megpróbálják ezeket a fogásokat kihasználni. Mivel az elektronikus könyvek
ilyen erőteljesek, jobban befolyásolják a tudatalattinkat, a rossz könyvek
sokkal veszélyesebbek lehetnek. Csak 5300 éve tudunk írni, de millió évek
óta csiszoljuk az audiovizuális szerveinket. Az emberek sokkal jobbak
ilyen ingerek felfogásában és megértésében, főleg, ha tudják kontrolálni,
megállítani, ismételni ezeket az ingereket. Ezek a könyvek megváltoztatják
majd azt a módot, ahogyan gondolkodunk és ahogyan a világot látjuk.



Forrás: Gregory J.E. Rawlins - The new publishing : Technology's impact on
        the publishing industry over the next decade - PACS Review Vol.3.
        No.8. 1992.