HATÁSOK
[idz01]
Hogyan változott az információ szerepe az elmúlt századokban ?
Bár az állatok (különösen a csoportokban élők) is kommunikálnak | egymással, de igazából az emberi társadalomra jellemző a | kommunikáció, így jogosan oszthatjuk fel e szerint a történelmet | öt időszakra. Az első a beszéd forradalma, amellyel az ember át | tudta adni a világról szerzett ismereteit. A második az írás | forradalma, amellyel az információtárolás függetlenné vált az |[dtl08] emberi emlékezettől. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma, ami | az információk tömeges terjesztését tette lehetővé. A negyedik a | távközlés forradalma, amely során a telekommunikációs, telefonos |[erd13] hálózatok világméretűek lettek, hatalmas távolságok hidalhatók |[ane06] át egyetlen pillanat alatt. Az ötödik pedig az elektronikus | információfeldolgozás, a számítástechnika forradalma, amely |[erd06] során többek között megjelenik az ember-gép párbeszéd, s az | információtárolásnak és feldolgozásnak egészen új lehetőségei | tárulnak fel [J 17]-Milyenek lesznek a jövő információhordozói ?). |[erd28] | Az információnak az emberiség történetének több ezer éve alatt nem |[dtl23] tulajdonítottak különösebb jelentőséget, senki nem gondolta volna, | hogy napjainkra dollármilliókkal mérhető ipari árucikké válik, | amelyet korlátlan mennyiségben termelnek, és hogy az információ | komoly tudományos vizsgálódások tárgya lesz. Az információkkal való | foglalkozás az üzleti szférára és a kormányzati hivatalokra volt | jellemző. Ezt a fajta munkát a társadalom unalmasnak, alacsonyabb | rendűnek tekintette, azokat, akik ezt végezték, lenézték, a különböző| mechanikus számológépeket és egyéb irodai berendezéseket sem | becsülték többre, mint a légféket vagy a szárazelemet, feltalálóikat | sem tartjuk számon. A 20. század elején még semmi jele nem volt | annak, hogy néhány évtized alatt egy új társadalmi forma, az | információs társadalom fog kialakulni [H 3]-Mi jellemzi az | információs társadalmat ?). | | Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba | példa nélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari | berendezések, gépek felfedezéséhez kb. 250 évre volt szükség, | addig például a számítástechnika területén 40 év alatt hasonló | vagy még nagyobb nagyságrendű fejlődés ment végbe. Ugyanilyen | arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új | technika elterjedéséhez szükséges időtartam terén is. A rendkívül |[sta08] gyors fejlődés szinte megjósolhatatlanná teszi a változások irányát, | és gyakran megalapozatlan feltételezésekhez vezet [H 14]-Megoldják-e | az információs válságot az intelligens gépek ?). Mindenesetre | valószínű, hogy a jövő társadalmának alapja, a fejlődés mögött álló | hajtóerő az információs javak termelése lesz, és nem az anyagiaké. | |
Mi jellemzi az információs társadalmat ?
Minden kornak megvan a maga állandó jelzője: a "hit korszaka", | az "ész korszaka", a "felfedezések kora" stb. A XX. század az | "információ korszaka" nevet kapta [H 1]-Hogyan változott az | információ szerepe az elmúlt századokban ?). Az információs | társadalom 1956-57-ben vette kezdetét, ekkor történt, hogy a | műszaki, vezetői és adminisztrációs dolgozók száma meghaladta | a fizikai dolgozókét az USA-ban. Ekkor hozták létre az Atlanti-óceán |[sta02] alatt a telefonösszeköttetést, 1957-ben lőtték fel az első | szputnyikot az oroszok. A Harvard Egyetem szociológusa, Daniel Bell | akkor jobb híján posztindusztriális társadalomnak nevezte el a jövő | társadalmát, ahol a szolgáltatás lesz a vezető gazdasági ág. Ma már | tudjuk, hogy egy információs társadalom alakul ki, a hagyományos | szolgáltatásban az amerikai munkaerőnek csak egytizede dolgozik, | viszont 60% fölött van a programozó, tanár, tisztviselő, könyvelő, | újságíró, tőzsdeügynök, menedzser, tudományos kutató, jogász és | technikus munkakört betöltők számaránya. |[gra08] | Az agrártársadalom fő jellemzője az ember és a természet kapcsolata, |[erd32] az iparinál az ember és a mesterséges természet, az információsban | az ember és ember közötti viszony. A mezőgazdaság korában a tudás | iránya a múltba mutatott (az elmúlt generációk tapasztalatai | alapján dolgoztak), az ipari társadalom jelen irányultságú | (elsősorban a legfrissebb felfedezéseket, tudásbeli eredményeket | hasznosították), az információs társadalom a jövő felé irányul | (meg kell próbálni a jövő fejlődési irányait kitalálni, a felismert | trendekből ismereteket meríthetünk a jelen számára is). Az iparhoz |[dtl42] hasonlóan ma már tömegtermeléssel állítják elő az információkat, | ez az ismeretanyag válik a gazdaság motorjává. Az ismeretekre nem |[dtl17] vonatkozik a megmaradás elve (ellentétben az anyaggal és az | energiával), viszont fokozottan érvényes rá a szinergia (az | egész rendszer több, mint az alkotórészek összessége). | | Az információs társadalomban két ellentétes folyamat zajlik. | Egyrészt az új technikák lehetővé teszik, hogy a központi hatalom | és a hierarchikus osztályok helyébe egy sokközpontú, horizontálisan | szervezett és egymást kiegészítő önkéntes közösségekből álló |[ane03] társadalom lépjen. Másrészt viszont azok, akiknek lehetőségük van | a kommunikációs csatornák szelepeinek nyitására és zárására, soha | nem látott hatalom birtokába jutnak. Az adatbázisok 70%-a az | USA-ban, 85%-a az északi féltekén van. A munkaállomások 80%-át | négy nagyvállalat forgalmazza. Az adatbázisok 90%-át öt szolgáltató | vállalat tartja a kezében. | | A könyv- és folyóiratkiadás is egyre inkább nagy világcégek kezébe | kerül. A számítógépes adatbankok megteremtik a lehetőségét a | társadalom egyes tagjai, illetve a tudomány és a gazdaság egyes | részterületei feletti totális felügyeletnek. Ezt a tendenciát a |[dtl09] jelenlegi jogi eszközökkel nem lehet megállítani. Másik jelentős | problémája az információs társadalomnak , hogy az emberek jó része | nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a társadalmi és technikai | átalakulásokhoz, így egy új elit réteg jön létre azokból, akik | rugalmasabban képesek reagálni a változásokra [J 1]-Hogy lehet | megszerezni az "informálódni tudás" képességét ?). | |
Milyen következményekkel jár az információs forradalom az emberre ?
Korunk jellemző embertípusa a "homo informationicus", az állandó | tájékozódásra kényszerített ember. Míg a pedagógia az ember szellemi | építésével foglalkozik, addig az informatika a szellemi átépítés | tudománya. Az információkat az emberek részben személyiségük | szellemi átépítésére, részben élvezeti cikként való fogyasztásra | használják. A fogyasztó típusú emberekkel a közléstudomány |[lst12] (tömegkommunikáció), az önmagukat építő és a fogyasztás mellett | információkat termelő emberekkel az informatika foglalkozik | [A 16]-Mi az az informatika ?). | | Az információ életünk legnagyobb erejű, állandóan ható stressz | sorozata. Az igazi információ (amely valami újat közöl) zavart | kelt bennünk, arra kényszerít, hogy zavarunkat tudatunk magasabb | fokú átrendezésével megszüntessük. Egy olyan elemi emberi | szükségletről van szó, amely nélkül tartósan nem érezhetjük | jól magunkat. Selye szerint az egyéniség csak a stressz hevében | képes tökéletesen kiformálódni. Még inkább igaz, hogy az ember | személyisége, szellemi világa csak az információ-áradat sodrában | fejlődhet ki igazán. Minden információközlés szellemi magányunk | feloldása és ugyanakkor megerősítése; a másik ember tudásában való | részesedés és a tőle való különbözés drámai folyamata zajlik minden | célbaérő információ közlése során. A kultúra és a műveltség |[dtl44] tulajdonképpen nem más, mint az új és új információkkal elborított | ember állandó küzdelme integritásának, értelmi, érzelmi, akarati | egységének megteremtéséért, fenntartásáért. |[dtl18] | Az információ nemcsak teremti, hanem rombolja is az egyéniséget, | és ezáltal újrateremtésre kényszeríti, ez pedig nagyon fájdalmas | folyamat. Mégis, akikben él a megismerés, alkotás iránti szenvedély, | soha nem érzik büntetésnek ezt a küzdelmet. A szakemberek két | csoportra oszthatók: az egyikre az jellemző, hogy tudatában van | az információk jelentőségének, a másik kategória érzéketlen az | információ iránt, alig vesz tudomást még szűkebb szakmája újabb | eredményeiről is, nem igyekszik kapcsolatokat keresni a tájékozódási |[erd14] lehetőségekkel [J 1]-Hogy lehet megszerezni az "informálódni tudás" | képességét ?). | | Az információtól való félelem legalább olyan fontos része az | információs válságnak, mint a közlésáradat. Freidrich Heer szerint: | "... az emberek nem akarnak tudomásul venni bizonyos tényeket, | aggodalom fogja el őket az információtól, nem akarják vállalni | az igazsággal való szembenézést". A rohamos anyagi és technikai | fejlődés mögött a tudat aggasztóan lemaradt. Richard Saul Wurman azt | írja az "Information anxiety" című könyvében, hogy amit átélünk, az | nem információ-, hanem adatrobbanás. Az adatok sem tisztánlátást, | sem tudást nem adnak, valójában az "access to excess" jelenségéről | van szó, olyan értéktelen és felesleges információkhoz való |[dtl46] hozzáférésről, amelyeket az emberek úgysem tudnak felhasználni |[dtl43] [H 9]-Mi az információrobbanás hatása a tudományokra ?). | | Az érzékszerveinket másodpercenként több mint tízmillió bit | információ éri, az agyunk viszont csak 15-20 bitet dolgoz fel |[dtl11] belőlük [A 10]-Hogyan mérik az információt ?), de ez a néhány bit | is sokezer választást és döntést tesz lehetővé minden pillanatban. | Ezeknek a fontos információknak a kiszűrése az idegrendszer | legnagyobb teljesítménye, az ehhez szükséges képesség millió | évek alatt fejlődött ki bennünk. A saját magunk termelte | információkkal szemben egyelőre még védtelenek vagyunk, a túl | sok információ káros hatását az idegrendszerre, a gondolkodásra, | a társadalmi érintkezésre a pszichológusok, pedagógusok, | szociológusok vizsgálják. |[erd29] |
Mi az információrobbanás hatása a tudományokra ?
Míg a világ népessége kb. 40-50 évenként duplázódik meg, addig | a tudomány valamennyi jellemzőjére vonatkozóan (a tudósok, a | publikációk, a szakfolyóiratok, a felfedezések száma, a tudományra | fordított pénz mennyisége, stb.) a megkettőződés ideje 10-20 évnek | adódik [S 4]-Mi jellemzi a szakirodalmat a 20. század végén ?). | Ez a tendencia több száz éve, igen nagy pontossággal érvényes, azt | is mondhatjuk, hogy a tudomány sokkal szabályosabban fejlődik, mint | a civilizációnk bármely más mérhető jellemzője. Ha ez a tendencia |[sta06] folytatódik, akkor néhány évtized múlva 1 millió folyóirat lesz, és | a Föld minden lakója a tudománnyal fog foglalkozni. Nyilvánvaló, | hogy a közeli jövőben korlátozni kell majd a kutatási területeket, | ez persze azzal a veszéllyel jár, hogy fontos felfedezésekről | eleve lemondunk. Már a jelenlegi információtömegben való eligazodás | is súlyos problémákat vet fel, és erre a feladatra a korszerű | információkereső eszközök egyike sem jelent végleges megoldást | [H 14]-Megoldják-e az információs válságot az intelligens gépek ?), | s az egyre szűkebb területre való specializálódás is csak ideiglenes | előnyökkel jár. | | Gyakran egyszerűbb és olcsóbb megismételni egy kísérletet vagy | bizonyítást vagy laboratóriumi vizsgálatot, mint kikeresni mások | eredményeit, a nem ellenőrzött és szervezett információ már nem | erőforrás, sőt ellenséggé válik. Közismert megállapítás, hogy ma | már minden felfedezést kétszer tesznek meg: először, amikor | megtörténik a közzététele, s másodszor, amikor ezt a rég kiadott |[ane04] közleményt felfedezik az illetékes szakemberek. Természetesen ez | a jelenség nemcsak a jelenlegi helyzetre jellemző, az elmúlt | évszázadokban éppen a gyors kommunikációs eszközök hiánya vezetett | a párhuzamos kutatásokhoz. A tudományos folyóiratok és könyvek | megjelenésének átfutási ideje gyakran még ma is olyan hosszú | (1-1.5 év), hogy a bennük közölt információ megjelenésekor már sokat | veszít értékéből [S 1]-Hogy zajlik a tudományos kommunikáció ?). |[gra12] | A gyorsuló fejlődéssel egyre gyorsabb erkölcsi kopás jár együtt. | Felmérések szerint a tudományos közlemények iránti érdeklődés két | év után rohamosan csökken, és több területen a 10 évnél régebbi | publikáció elavultnak tekinthető. |[sta04] |
Milyen információs válságok várhatók a következő évtizedekben ?
Egyelőre semmi jele annak, hogy az információk termelésének | jelenlegi növekedési üteme a közeli jövőben csökkenne. A New York | Times egy heti számai több információt tartalmaznak, mint amennyivel | egy 17. századi angol átlagember egész életében találkozott. Allen | Kent amerikai professzor szerint a világon minden percben 2000 | könyv, újság, jelentés és egyéb dokumentum jelenik meg. A műholdak | olyan sebességgel ontják a Földről készült fényképfelvételeket, hogy | a földi kiértékelők csak elenyésző töredéküket tudják feldolgozni. | | Első ízben folytatunk olyan gazdálkodást, amelynek legfontosabb | erőforrása nemcsak megújítható, de önmagát tápláló. Nem az a | probléma, hogy elfogy, hanem az, hogy belefulladunk. A katasztrófa | elkerüléséhez olyan eszközökre van szükség, amelyek képesek ezen | adattömeg gyors értelmezésére, és már egy előzetes feldolgozás | után, személyre szabottan juttatják el az információt az emberekhez | [H 14]-Megoldják-e az információs válságot az intelligens gépek ?). | Emellett előbb-utóbb korlátozásokat kell majd bevezetni arra | vonatkozóan, hogy ki, s milyen feltételek mellett juttathat | információkat a kommunikációs csatornákba. | | A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztési | költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra | kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé | forduljanak [J 17]-Milyenek lesznek a jövő információhordozói ?). Az | információk terjesztése digitális formában persze újabb problémákat | vet fel: hogyan lehet például megakadályozni az illegális másolást | (amely rendkívül olcsó és semmilyen minőségvesztéssel nem jár), | vagy hogyan biztosítható az információ tartalmának és esetleg | formájának megváltoztathatatlansága (az elektronikus információn | végzett változtatások ugyanis észrevehetetlenek). Az olcsó és egyre | könnyebben elérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az | információk további felelőtlen termelésére csábítanak, és megkerülik | azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban | az évszázadok során kialakultak. Alan Blacteky az amerikai MCNC | CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentő becslést tett közzé: a | világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális. | | Az új kommunikációs eszközökre való áttérés tovább növeli a | szakadékot a fejlett országok és a harmadik világ, ill. az egyes | társadalmak szakmai elitje és az iskolázatlanabb, szegényebb | rétegek között. Ahhoz, hogy a szédületes tempóban fejlődő technika | ne váljon a fejlődés gátjává, olyan eszközökre lesz szükség, | amelyek képesek alkalmazkodni a felhasználójuk személyiségéhez, | technikai ismereteihez és információs igényeihez. Addig is, amíg | ezek tömegesen nem állnak rendelkezésre, az egyetlen lehetséges | megoldás, hogy tudatosítjuk az informálódni tudás fontosságát, | beépítjük az információhasználat oktatását a különböző képzési | formákba [J 1]-Hogy lehet megszerezni az "informálódni tudás" | képességét ?). | |
Megoldják-e az információs válságot az intelligens gépek ?
Kezdetben úgy látszott, hogy az információrobbanás következtében | előálló válságot megoldják az új, gyors elektronikus eszközök (a | számítástechnika és a távközlés gépei), s a nem túl távoli jövőben | bárki bármilyen adathoz azonnal hozzáférhet majd. Azután kiderült, | hogy az információk mennyiségének robbanásszerű növekedését az | információtárolók számának robbanása követi, most már a sokféle | információforrás, adatbázis közötti eligazodás okoz gondot. És ha | sikerül a megfelelő forrást megtalálni, a korszerű számítógépek és | hírközlő csatornák gyakran olyan tömegű adattal öntik nyakon a | felhasználót, amellyel az ember nem tud mit kezdeni [H 6]-Milyen | következményekkel jár az információs forradalom az emberre ?). | Ezeken a problémákon nem elsősorban az eszközök teljesítményének | növelésével lehet segíteni, hanem a mesterséges intelligencia és a | képi információ arányának emelésével az információszolgáltatásban | [J 17]-Milyenek lesznek a jövő információhordozói ?). | | A mesterséges intelligencia kérdésének történetét a nagy remények | és a nagy csalódások sorozata jellemzi. Egyrészt jó üzleti fogásnak | bizonyult ezzel a címkével eladni számítógépes rendszereket | elsősorban a kormányzatoknak és a hadiiparnak (a kezdeti sikerek | láttán egyes szoftvergyártó cégek vezetői többször meggondolatlan | jóslatokat tettek), másrészt amikor sikerült kifejezetten emberi | tevékenységeket számítógépesíteni (logikai játékok, művészi | tevékenységek, pszichoanalízis stb.), akkor a szkeptikusok | kijelentették, hogy ezek csak ügyes szimulációk, semmi közük az | intelligenciához, csupán az őket használó emberek visznek értelmet |[erd01] a dologba. A mesterséges intelligencia kutatásának eddigi | leghasználhatóbb eredményei a szakértői rendszerek, melyek egy | szabályrendszer alapján, megfelelő (nem mindig formális logikai) |[gra07] szabályok felhasználásával képesek egy adott szakterületen | tanácsokat adni az embernek, segíteni a döntésekben [L 12]-Hogyan | segíthetik a döntést a döntéstámogató és a szakértői rendszerek ?). | | A szakértői rendszereknek fontos szerepe lesz a közeli jövőben az | információforrások közötti eligazodásban, a különböző adatbázisok | használatának megkönnyítésében. A mesterséges intelligencia másik | területe, az emberi nyelv gépi megértése és fordítása egyszerűbbé | teheti a számítógépek használatát az emberek számára, s megoldhatja | a többnyelvű kommunikáció problémáit. Mindkét alkalmazási terület | ma már megtalálható az információszolgáltatásban, de az eddigi, | kísérleti jellegű eredmények még nem meggyőzőek. Ha viszont | egyszer tényleg megjelenik majd az értelem valamelyik mesterséges | rendszerben, akkor előfordulhat, hogy az annyira különbözni fog | az emberi gondolkodástól, hogy nem tudunk majd vele kapcsolatot | teremteni, és akkor végleg elvesztjük az információk feletti |[erd08] uralmunkat. | |