TÁJÉKOZÓDÁS
[idz08]
Hogy lehet megszerezni az "informálódni tudás" képességét ?
Az értelmiség képzésénél egyre inkább az önálló gondolkodáson, a | kreatív és kritikai tevékenységen van a hangsúly, a tanulóktól | elvárják, hogy megtalálják az ehhez szükséges ismereteket. A | tömeges információtermelés, s az intelligens és személyre szabott | számítógépes tájékoztató rendszerek hiánya lehetetlenné teszi, hogy | mindenkit kiszolgáljanak a neki szükséges adatokkal. Egyre nő az | interdiszciplináris tudományos kérdések köre, amelyeknél nincs | szakkönyvtárakban összegyűjtött és feldolgozott szakirodalom | [H 9]-Mi az információrobbanás hatása a tudományokra ?). Az | elektronikus tájékoztató eszközök és kezelési módszereik rendkívül | gyorsan változnak. Mindezen okok miatt alapkövetelménnyé válik | minden szellemi munkát végző embernél az informálódni tudás | képessége [B 7]-Miért fontosak az információval kapcsolatos | ismeretek ?) | | A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kutatók közül nagyon kevésnek | van kiforrott, saját egyéniségének megfelelő tájékozódási módszere. | A könyvtárba járók alig ismerik a könyvtárak szolgáltatásait, és | a könyvtárosok is elég keveset tudnak olvasóik valódi információs | szükségleteiről és a könyvtárra vonatkozó ismereteikről. Ezen a |[dtl21] helyzeten a felhasználók és a szolgáltatók magasabb szintű | oktatásával lehetne segíteni. A felsőfokú végzettségű embereknek | érdemes a tanulmányok utolsó és az önálló munka első éveiben a | következő lépéseket megtenni: | | - Alaposabban ki kell ismerni néhány érdekesebb könyvtárat (a | munkahelyit, a lakóhelyhez legközelebbit, az adott szakterület | országos szakkönyvtárát). Érdemes a könyvtárról szóló tájékoztató | anyagokat elkérni és átnézni; a könyvtár hagyományos vagy | elektronikus katalógusát, valamint a polcokra kitett anyagot | böngészgetni egy kicsit; megnézni a különleges állományrészeket | (video-, disszertáció-, térképgyűjtemény), kipróbálni a | szolgáltatásokat. |[dtl20] | - Hasznos dolog eljárni szakmai tájékozódással, tájékoztatással | foglalkozó konferenciákra, előadásokra, bemutatókra, melyeket | könyvtárak és egyéb információs intézmények és szervezetek | tartanak. | | - Fokozatosan meg kell ismerni az adott szakterület legfontosabb | publikációit, szerzőit és kiadóit. A szerzők és a kiadók | tevékenységét érdemes a továbbiakban rendszeresen figyelemmel | kísérni (szerzői indexek, kiadói prospektusok alapján), esetleg | témafigyelő szolgáltatást kérni valamelyik könyvtártól. | | - Az érdekesebb publikációk bibliográfiai adatairól, esetleg | tartalmáról saját nyilvántartást lehet készíteni, amely nagy | mértékben megkönnyíti visszamenőlegesen azok megtalálását. Erre a | célra lehet cédulákat vagy számítógépet használni. A számítógépes | megoldásnál érdemes annotációkat vagy tömörítvényeket is tárolni, | ezekben azután szabadszöveges keresést is lehet végezni. | | - Érdemes ilyen vonatkozású munkakapcsolatot kialakítani néhány | információs szakemberrel és szakmabeli kollégával, akik | felhívhatják figyelmünket a számunkra érdekes publikációkra. | Erre a célra a személyes ismeretségek mellett ma már az | elektronikus levelezés is alkalmas. | | - Meg kell próbálni némi gyakorlati ismeretre szert tenni a | számítógépes (kommunikációs, adatbáziskezelő, szövegszerkesztő) | programok használata, valamint az értelmes és gyors olvasás | területén (több nyelven is). | |
Hogyan lehet tájékozódni az exponenciálisan növekvő szakirodalomban ?
A szakirodalom gyűjtése új szempontokkal, ismeretekkel bővítheti a | kutató látókörét, esetleg eredeti munkatervének megváltoztatására | készteti. Nagyobb feladat esetén ajánlatos a tárgykör szakirodalmát |[idz23] különálló témákra bontani, és egyes részfeladatokat szükség esetén | kívülállókra bízni. A legfontosabb műveket próbáljuk meg saját | könyvtárunk számára beszerezni, legalább másolatban. Az irodalom | kutatása során sok érdekes, elolvasandónak látszó publikációt fogunk | találni, ezeket gondosan meg kell szűrni, első lépésben inkább csak | a bibliográfiai adataikat jegyezzük fel. | | A szakirodalom intelligens felhasználásához szükséges a szakirodalom | szerkezetének ismerete, vagyis nem szabad a tudományos szakirodalmat | mint publikációk hatalmas, egynemű tömegét tekinteni. A különböző | dokumentumtípusok éppen azért alakultak ki, mert különböző célokra | használják őket [S 7]-Hogyan osztályozzák a szakirodalmat ?). Ezért | a szakirodalomban való információkeresést először a cél pontos | meghatározásával kell kezdeni. | | - Ha csak egy egyszerű adatra van szükségünk, akkor ezt | enciklopédiákban, kézikönyvekben találhatjuk meg legkönnyebben. | | - Ha egy szakember egy új területtel akar foglalkozni, akkor legjobb,| ha az ismerkedést valamelyik szaklexikon és szakkönyv olvasásával | kezdi. | | - Ha egy egyetemi tanár különböző témákban tart előadásokat, és | szeretné gyorsan áttekinteni ezek legújabb eredményeit, akkor | célszerű valamilyen "Advances" vagy "Progress" kezdetű | összefoglaló cikket (review) keresni. | | - Ha valamilyen célra részletes és átfogó irodalomkutatásra van | szükség, akkor a különböző nyomtatott és elektronikus referáló | szolgáltatásokhoz és indexekhez kell fordulni. | | - Ha egy szakember szeretné naprakészen figyelemmel kísérni | szakterületének legújabb eredményeit, akkor a referáló lapok | helyett a gyorsindexeket és a gépesített témafigyelést érdemes | használni. | | Ritkán fordul elő, hogy részletes és átfogó irodalomkutatásra van | szükség, de egy fiatal szakembernek kutatási témája kiválasztásakor | vagy tudományos fokozat megszerzésekor érdemes áttekinteni lehetőleg | a teljes irodalmat és a legújabb kutatások állását. Az elsődleges | tájékozódáshoz jól használhatók az enciklopédiák, a szótárak és | az általános jellegű szakkönyvek. Ezek a művek egyébként arra is | jók, hogy kigyűjtsük azokat a szakszavakat, amelyekkel majd a | referáló lapokban, indexekben és adatbázisokban kereshetjük az | elsődleges irodalmat, és tartalmazzák a téma legfontosabb | publikációinak listáját is. | | A tárgyszavak felhasználásával további szakkönyveket találhatunk | a különböző könyvkatalógusokban és a könyvtárak katalógusaiban. | A szakkönyvekben - gyakran a fejezetek végén - hivatkozások vannak | további szakirodalomra, köztük folyóiratcikkekre és esetleg még | kutatási jelentésekre is. Érdemes ezek közül először az összefoglaló | (review) jellegűeket begyűjteni, ezekben többnyire bőséges és alapos | irodalomjegyzéket találunk. A legújabb cikkek megtalálásához a | referáló kiadványokhoz és a gyorsindexekhez kell fordulnunk, | ezeket célszerű az időben visszafelé haladva átnézni. Szükség | esetén megnézhetünk különleges publikációkat (disszertációk, | kutatási jelentések, konferenciaanyagok, fordítások) feldolgozó | bibliográfiákat és adatbázisokat [J 10]-Milyen számítógépes | lehetőségek vannak az információk közötti eligazodásra ?). Addig | érdemes a keresést folytatni, amíg a befektetett munka már nem | hoz lényeges eredményt, már szinte kizárólag ismert publikációkat | találunk. | |
Hogyan működnek a könyvtárak, milyen szolgáltatásaik vannak ?
"A place for everything and everything in its place" - ez a |[idz22] könyvtár. Egészen a legutóbbi időkig a könyvtár amolyan lerakat |[erd24] volt, egyfajta könyvraktár. A legfontosabb szolgáltatás a |[sta09] begyűjtött dokumentációk katalógusa, amely segít az eligazodásban. | A könyvek katalogizálására eléggé egységes módszerek vannak (pl. | szerzői és tematikus katalógusok), a folyóiratok nyilvántartására | már változatosabb megoldásokat alkalmaznak, az egyéb dokumentumok | és a nem papír alapú információhordozók nyilvántartásánál használt | rendszer szinte minden könyvtárban más. | | A tematikus katalógusok kódokra vagy indexelésre alapulnak; | kartonra, mikrofilmre, vagy számítógépes adathordozóra készülnek; | manuális vagy automatizált módszerekkel kerülnek beléjük az adatok. | A kódokra épülő katalógusoknál nálunk a legelterjedtebb az ETO | (Egyetemes Tizedes Osztályozás), angol nyelvterületen gyakori a | Dewey-féle Tizedes Osztályozás, amerikai könyvtárak gyakran a |[dtl31] Library of Congress rendszerét használják. Az ETO (angolul UDC) a | század elején alakult ki, és alapvetően egy hierarchikus rendszer, | mely minden témakört legfeljebb 10 altémára oszt, és így a kódok | egy decimális számrendszerben felírt számra hasonlítanak. |[lst05] | A tematikus hierarchián túl különböző írásjegyek segítségével az | adott dokumentumra jellemző egyéb szempontok (műfaj, nyelv, stb.) | is kifejezhetők, és lehetőség van fogalmak összekapcsolására is | (jelenleg több mint 150 ezer fogalomnak van önálló kódja). Az ETO | előnye, hogy elterjedt, nyelvektől független, korlátlanul bővíthető | és könnyen megtanulható. Hátránya viszont, hogy osztályozási | rendszere távol került a modern tudományfelosztási modellektől, | az új fogalmak bevezetése lassú (az ETO fejlesztését a FID |[dtl14] koordinálja), a hosszú, összetett kódszámok kezelése nehézkes | (mindezek ellenére több számítógépes rendszerben is használják). | | Az indexelésnél egy kötött, hierarchikus szótárból választanak ki | szavakat (vezérszavak, tárgyszavak, kulcsszavak, deszkriptorok), | melyek egy adott dokumentációra jellemzőek, s ezek alapján sorolják | be az egyes tételeket. Esetenként a tezaurusznak nevezett szótáron | kívüli, ún. "szabad tárgyszavakat" is alkalmaznak. A legismertebb | ilyen könyvtári indexelési módszer az 1952-ben bevezetett Uniterm | rendszer, és a legtöbb számítógépes bibliográfiai adatbázis ilyen | - többnyire saját - tárgyszavazással készül. |[dtl32] | A hagyományos könyvtári szolgáltatások (kölcsönzés, könyvtárközi | kölcsönzés, helyben olvasás, másolás) mellett a legtöbb helyen | dokumentációs tevékenységeket [S 9]-Hogy történik a szakirodalom | feldolgozása ?) is folytatnak (bibliográfiák és tanulmányok | összeállítása, fordítás, stb.), valamint szakirodalomkeresést | és szelektív témafigyelést (SDI) végeznek az olvasók számára. | Az utóbbi időben egyre több könyvtár adatbázisszolgáltatással | is foglalkozik, saját állományuk számítógépes katalógusait vagy | vásárolt adatbázisokat szolgáltatnak, helyi, országos vagy | világméretekben. A könyvtárak passzív gyűjtő- és tárolóhelyből | újabban aktív helyi információs központokká kezdenek válni. | |
Milyen számítógépes lehetőségek vannak az információk közötti eligazodásra ?
Ma már a legtöbb új információ először elektronikus formában jelenik | meg, így a nyomtatott publikációknak mintegy "melléktermékeként" egy | számítógépes változat is rendelkezésre áll. Természetesen kifejezett | adatbázisépítés is folyik, amikor is visszamenőlegesen visznek fel | anyagokat. Ma már szinte minden témában, minden fontos információ | megtalálható valahol digitális állapotban is [H 3]-Mi jellemzi az | információs társadalmat ?). Négy fő típusba szokás sorolni a szakmai | számítógépes adatbázisokat: | | - bibliográfiai adatbázisok (a referáló lapoknak, a bibliográfiáknak | és a gyorsindexeknek a számítógépes változatai) |[pld04] | - katalógusok (nyomtatott vagy cédulakatalógusok, indexek, névsorok, |[pld05] címtárak elektronikus formában) | | - faktografikus adatbankok (mérési adatok, statisztikák, táblázatok |[pld07] adatbázisai) | | - teljesszövegű adatbázisok (enciklopédiák, szótárak, újságok, |[pld06] kézikönyvek, szépirodalmi művek stb. teljes szövegét és esetleg | képanyagát tartalmazó számítógépes állományok). | | Ilyen adatbázisok ma már a legtöbb nagyobb könyvtárban és egyéb | információs központban hozzáférhetőek, különböző formátumokban. | A leggyakoribb ma az ún. "online" szolgáltatás. A hatvanas évek | közepén az USA-ban indult először ilyen szolgáltatás, ahol a | felhasználó számítógépével közvetlenül, adatátviteli- vagy | telefonvonalon kapcsolódik a szolgáltató központ gépéhez, és |[dtl02] interaktív módon keres az ott található adatbázisokban. Jelenleg |[fld01] kb. 4-5000 online adatbázis és félezer szolgáltatóközpont létezik, |[lst01] ezek közül a legfontosabbak a magyar intézményekből is elérhetők | [I 7]-Hogyan áll a magyar információs hálózat kifejlesztése ?). | Az egyedi online keresések mellett szelektív témafigyelés (SDI) | is kérhető, amelynél a megadott témával kapcsolatos publikációk | adatait a központ gépe az adatbázis minden bővítésénél (pl. havonta) | automatikusan lekeresi, és a megrendelőnek nyomtatva elküldi. | A bibliográfiai adatbázisoknál a kikeresett publikációk teljes | szövegét fénymásolva vagy mikrofilmen lehet megrendelni, általában | szintén a hálózatot használva, a dokumentumküldő szolgálatoktól. | | Az adatbázisok használatának másik formája az, amikor lemezen, | mágnesszalagon vagy optikai lemezen (CD-ROM) lehet őket megvenni, | vagy előfizetni rájuk. Ma már leginkább CD-ROM formában terjesztik |[dtl36] ezeket, kb. 3 ezer adatbázis kapható ilyen változatban jelenleg. | Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy nem kell távközlési díjat | és nagy központi számítógépek gépidejét fizetni, de az online | szolgáltatással ellentétben nem tudunk egyszerre sok adatbázisban | keresni, és a legfrissebb adatok nem állnak rendelkezésre (a | bibliográfiai jellegű CD-ROM adatbázisokat többnyire negyedévenként | aktualizálják). | | További fontos szakirodalmi források lehetnek a könyvtárak | elektronikus katalógusai (OPAC), amelyek vagy helyben, vagy | szintén számítógépes hálózatokon keresztül használhatók. Ezek | többnyire ingyenesek, és gyakran az is kiderül belőlük, hogy az | illető publikáció éppen kikölcsönözhető-e a könyvtárból. Néhány | nagyobb magyar könyvtár már kínál ilyen szolgáltatást, és sok |[pld03] külföldi OPAC is elérhető a magyar hálózatról. | | Több más (általában ingyenes) információforrás is található a | számítógépes hálózatokon. Ilyenek pl. az elektronikus hirdetőtáblák | (BBS), amelyeken sok egyéb mellett például konferenciákra szóló | felhívásokat, szervezetek híreit, bibliográfiákat, gyorsindexeket |[pld02] találhatunk. Egyre több elektronikus folyóirat jelenik meg, | melyekre elő lehet fizetni, és a megjelenő számokat vagy azok | tartalomjegyzékét a megrendelő automatikusan az elektronikus | postafiókjába kapja. A számítógépes levelező szolgáltatások |[lst03] (e-mail) szintén felhasználhatók szakmai információk gyűjtésére. | Több ezer levelezőklub vagy elektronikus konferencia működik a |[lst07] világban, amelyekben azonos érdeklődési körű emberek osztják meg | egymással ismereteiket, s hipotéziseket vitatnak meg [I 9]-Melyek | a legnagyobb nemzetközi információs hálózatok ?). | |
Mi a különbség a hagyományos és elektronikus információszolgáltatás között ?
Sok érv szól az új, korszerű információkereső technikák mellett, de | vannak előnyei a hagyományos eszközök használatának is [H 11]-Milyen | információs válságok várhatók a következő évtizedekben ?): | | - A számítógépes adatbázisok általában valamilyen szempont szerint | válogatott anyagot tartalmaznak (pl. csak az utolsó húsz év | anyagát). Gyakran kihagynak belőlük speciális adatokat vagy | állományrészeket. A képi információk (különösen az online | adatbázisoknál) szintén gyakran hiányoznak a gépi változatnál. | | - Az igazán nagy számítógépes adatbázisok néhány fejlett országban | készülnek, és elsősorban azok szakirodalmát, illetve a főbb | világnyelveken megjelenő publikációkat tartalmazzák. A kisebb | országok esetlegesen meglevő nemzeti adatbázisai többnyire nehezen | integrálhatók bele ezekbe. | | - Az adatbázisok sokkal rugalmasabb, több szempont szerinti és | gyorsabb keresési lehetőséget nyújtanak. Az ún. "szabadszöveges" | keresés viszont gyakran kétes értékű eredményeket ad, | intelligensebb keresőprogramokra volna szükség. |[dtl37] | - A hagyományos információforrások a könyvtárakban általában ingyen | vagy olcsón hozzáférhetőek, az online és CD-ROM adatbázisok | viszont árujellegű termékek, használatuk költséges. Az utóbbi | években ugyan megjelentek a hálózatokon nem üzleti célú | szolgáltatások, ezek minősége viszont még nem éri el a profi | termékekét. | | - A gépesített szolgáltatásokat sokan elidegenítőnek tartják, s | különösen az idősebbek nem szívesen használják őket. Ehhez a | hatáshoz hozzájárulnak a mai gépek korlátai is: kis képernyő, | kevés betűtípus, billentyűzethasználat, kevésbé jó hordozhatóság | stb. Ezek a problémák az új gépgenerációk megjelenésével | fokozatosan megoldódnak [J 17]-Milyenek lesznek a jövő | információhordozói ?). | | - A számítógép által kikeresett publikációk eredeti szövegét külön | be kell szerezni, ami nem mindig egyszerű és lényegesen lassabb, | mint maga a keresési folyamat. A másolók, mikrofilmek és telefaxok | használata sokat segíthet ezen, de az igazi megoldás majd a | teljesszövegű adatbázisok elterjedése lesz. | | - Kompatibilitási problémák vannak a gépi adatbázisoknál és az | elektronikus katalógusoknál. Ennek az az eredménye, hogy a | felhasználónak több keresőnyelvet, menürendszert, kommunikációs | programot kell ismernie, s a számítógép valamennyi lehetősége az | eltérő megoldások, adatszerkezetek miatt nem használható ki | teljesen. | |
Milyenek lesznek a jövő információhordozói ?
Nagyon nehéz bármit is mondani arról, hogy a távolabbi jövőben | milyen technikai megoldások válnak majd igazán be, melyek | fognak széles körben elterjedni. Minden olyan területen, amely a | számítástechnikához szorosan kapcsolódik, szinte lehetetlen 5 évnél | tovább előre látni. Néhány felismerhető trend azért van, ezek a | következők: | | - A grafikus alapú rendszerek válnak uralkodóvá. Ez elengedhetetlen | a változatosabb és jobb minőségű szövegek előállításához, és az | eddig mellőzött képi információk szolgáltatásához is. Az álló és | mozgóképek tárolásához optikai lemezekre van szükség, átvitelükhöz | pedig nagy sebességű és tudású (ISDN) számítógépes hálózatokra. |[dtl40] | - A tudományos kommunikáció részben áttevődik a hálózatokra, e-mail | és elektronikus folyóiratok, valamint videokonferenciák formájában | folyik majd, különösen a gyorsan fejlődő szakterületeken, ahol |[gra02] naprakész információkra van szükség [I 9]-Melyek a legnagyobb | nemzetközi információs hálózatok ?). | | - A könyvek és folyóiratok még sokáig megmaradnak, de digitalizálva | tárolják őket, és csak szükség esetén, a megfelelő helyen és | példányszámban nyomtatják ki azokat vagy egyes részleteiket. |[erd45] | - A rengeteg adatbázishoz, katalógushoz és egyéb információforráshoz | intelligens programok készülnek, melyek automatikusan és személyre | szabottan gyűjtögetik az újdonságokat a hálózatokon, és egy | előzetes feldolgozás után prezentálják őket a felhasználónak | a kívánt helyen, időben és formában [H 14]-Megoldják-e az | információs válságot az intelligens gépek ?). |[erd26] | - Az ismeretek rendszerezésénél a papír kétdimenziós lehetőségei | helyett a számítógépeknél többdimenziós kapcsolatokat lehet | kialakítani. A szövegben elhelyezett utalások segítségével az | olvasó a számára legérdekesebb útvonalat bejárva tanulhat. |[gra03] Fokozatosan minden olyan információgyűjtemény, melynél nem | fontos a lineáris vagy hierarchikus szerkezet ilyen hipertext | vagy hipermédia (szöveg, kép és hang együtt) formában fog | megjelenni. |[dtl04] | - A tudományos ismeretek megjelenésének egyik érdekes formája a | "mesterséges valóság" (virtual reality). Itt egy szuperszámítógép | szimulálja a kutatás tárgyát, a különböző érzékszervekkel (látás, | hallás, tapintás stb.) egyszerre megtapasztalható "világot" | teremt. A kutató képletek, mérési eredmények adatsorai, vázlatos | rajzok helyett egyszerűen belesétál a vizsgálat tárgyába, amely | minden rendelkezésre álló információ felhasználásával épül fel. |[mgj04] Ez a megoldás sokat segíthet a különböző tudományos hipotézisek | ellenőrzésében. | |