Magyar Könyvszemle 1967. 280–282.
E folyóiratban már két alkalommal beszámoltam a szlovákiai, illetve a cseh- és morvaországi gyűjteményekben levő régi (1712 előtti) magyarországi nyomtatványokról.[1] Most ugyanilyen áttekintést nyújthatok Jugoszláviáról, ahol 1966 októberében négyhetes kutatóutat tettem a magyar-jugoszláv kultúrcsere-egyezmény keretében. Ennek során az alábbi sorrendben a következő gyűjteményeket kerestem fel:
Novi Sad, Matica Srpska – Beograd, Akadémia, Egyetemi Ktár, Nemzeti Ktár, Egyházi Múzeum – Dubrovnik, Naučna Bibl., ferencesek, domonkosok – Šibenik, minoriták – Zadar, Naučna Bibl., ferencesek – Rijeka, Naučna Bibl., levéltár, ferencesek, kapucinusok – Ljubljana, Egyetemi Ktár, szeminárium, ferencesek – Maribor, Naučna Bibl., püspöki levéltár – Varaždin, kapucinusok – Čakovec, ferencesek – Zagreb, Egyetemi Könyvtár, érseki ktár, szemináriumi ktár, teol. kari ktár, jezsuiták, Akadémiai Ktár – Đakovo, püspöki ktár – Osijek, ferencesek, múzeum – Vukovar, ferencesek – Ilok, ferencesek – Subotica, püspöki ktár, ferencesek.
A fenti 16 város 36 gyűjteménye közül a rijekai kapucinusok könyvtárába nem engedtek be, 11 további gyűjteményben nem leltem általam keresett nyomtatványokra, míg az alábbi gyűjteményekben következő számban találtam régi magyarországi nyomtatványt:
Novi Sad |
Matica Srpska |
1 |
Beograd |
Egyetemi Könyvtár |
2 |
Beograd |
egyházi múzeum |
2 |
Dubrovnik |
domonkosok |
1 |
Zadar |
Naučna Bibl. |
1 |
Rijeka |
Naučna Bibl. |
3 |
Rijeka |
ferencesek |
9 |
Ljubljana |
Egyetemi Könyvtár |
27 |
Ljubljana |
szeminárium |
16 |
Varaždin |
kapucinusok |
10 |
Čakovec |
ferencesek |
15 |
Zagreb |
Egyetemi Könyvtár |
112 |
Zagreb |
érseki ktár |
52 |
Zagreb |
szemin. ktár |
5 |
Zagreb |
ferencesek |
18 |
Zagreb |
theol. kari ktár |
1 |
Zagreb |
jezsuiták |
4 |
Zagreb |
Akadémiai Ktár |
14 |
Đakovo |
püspöki ktár |
5 |
Osijek |
ferencesek |
5 |
Osijek |
múzeum |
1 |
Vukovar |
ferencesek |
4 |
Ilok |
ferencesek |
7 |
Subotica |
ferencesek |
21 |
|
Összesen |
336 |
Összesen tehát 24 gyűjteményben 336 RMK-példányt sikerült felkutatnom, amelyek közül korábban – a szakirodalom, illetve nyilvántartásaink alapján – 3 könyvtárból csak 46 példányról (azaz kb. 12 % ) tudtunk.
A számunkra új 290 RMK-példány közül tíz mint nyomtatvány eddig teljességgel ismeretlen volt:
Pythiraeus (Mekinich), Grgur: Duseune peszne
psalmi … po Gerguru Pythiraeusu alit Hervatczki Mekinichiu pri S. Krisi
kol Soprona plebanusu. Pri Sz. Krisi 1609 Imre Farkas. [4] + 98 [recte 99] + [4] lev. – 8°
Ljubljana, püspöki szeminárium P. III. 4 (1) – A 55. lev. hiányzik.
Pythiraeus (Mekinich), Grgur: Druge Knhge …
Pri Sz. Krisi 1611 Imre Farkas. [4] + 124 + [4] lev. – 8°
Ljubljana, püspöki szeminárium. P. III. 4 (2)
Molnár Gergely: Elementa gramaticae latine …
Varadini 1657 Szenezi. [80] lev. – 8°
Dubrovnik, domonkosok 11 – III – 34
[Alvares, Manuel: De Institutionum
grammaticarum liber primus. Latine-Hungarice-Germanice. Tyrnaviae 1659
Schneckenhaus.] [2] + 182 lap. – 8°
Zagreb, EK Bibl. Zriniana 422 (1) – Hiányzanak a következő levelek: A1-A4,
A7, A8, C1,
H4 és H5.
Alvares, Manuel: De institutione grammatica
liber secundus. [Latine-Hungarice-Germanice.]
Tyrnaviae 1659 Schneckenhaus. [6] + 137 + [1] lap. – 8°
Zagreb EK Bibl. Zriniana 422
(2)
Alvares, Manuel: Institutionum grammaticarum
liber tertius. [Latine-Hungarice-Germanice.] Tyrnaviae 1659
Schneckenhaus. [2] + 92 [recte 90] + 4?] lap. – 8°
Zagreb Ek, Bibl. Zriniana 422 (3) – Hiányzik az F7
és F8
levél.
Pax Romana seu asper pacis Romanae et patris
Ardaburij vindex. Honori … Pauli Eszterhazi de Galantha … dum
consvetos Palladis labores annius proemijs remuneraretur, ab … al.mae
archiepiscopalis universitatis Tyrnaviensis juventute in scenam data.
Tyrnaviae 1699 Hörman. [8] – + ? lev. – 4°
Zagreb EK 27.376 (31) – A B4 levéllel megszakad.
Cultus sancti Joannis apostoli et
evangelistae. Potissimum desumptus ex Sacra Scriptura et ss. patribus.
Tyrnaviae 1700 Hörmann. 14 lap. – 8°
Zagreb EK 302.265
Ezekhez hozzákapcsolható még egy további, horvát nyelvű nyomtatvány (Pozsony 1640), melyet ugyan Szabó Károly a Régi Magyar Könytár II. kötetében az 561. szám alatt leírt, de példány csak most lett belőle ismeretes a zágrábi Egyetemi Könyvtárból (jelzete II D-16°-15).
A fenti munkák közül kiemelhető a két horvát nyelvű evangélikus énekeskönyv (2. és 3. sz.), amelyet 1609-ben és 1611-ben Sopronkeresztúron nyomtattak. A horvát szakirodalomban is ismeretlen két könyv nótajelzésként számos helyen magyar énekkezdetre utal, ami a saját irodalomtörténetünk számára is igen értékes adalék. Ugyancsak jelentős az a latin nyelvű, történeti tárgyú iskoladráma, amelyet 1699-ben Eszterházy Pál nádor tiszteletére adtak elő a diákok Nagyszombatban (8. sz.), Az egyes felvonások előtt a tartalmi összefoglalás magyar nyelven is megtalálható.
A jugoszláviai gyűjteményekben talált régi magyarországi nyomtatványok számszerűségét és a személyes tapasztalatokat felmérve megállapítható, hogy e könyvek legnagyobb számban itt is – akárcsak Csehszlovákiában – a hazánkkal tartós történelmi kapcsolatban állott területen találhatók (Horvát-Szlavonország, illetve Szlovákia). Mennyiségileg kevesebb, de sok esetben ritkább műveket őriznek az említett területekkel határos, de Magyarországról nézve már távolabbi vidékeken (Szlovénia, illetve Horvátország). A még messzebb eső országrészekben a régi hazai nyomtatványok előfordulása esetleges, de nem ritkán innen is kerülnek elő teljesen ismeretlen és számunkra fontos kiadványok (Dubrovnik, illetve Prága).
A fentiek után elmondható, hogy a régi magyarországi nyomtatványok legjelentősebb gyűjteményei felett – a hazai és csehszlovákiai könyvtárak után – most már Jugoszláviában is világos képünk van. A retrospektív nemzeti bibliográfiánk régebbi korszakainak feldolgozásához legsürgősebb lépésként a mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igen jelentős romániai (elsősorban erdélyi) könyvanyag feltárása szükséges.
[1] Magyar Könyvszemle 1963. 116–120, 344–347.