24. Egy 1500 körüli latin-magyar szójegyzék

Magyar Nyelv 1954. 201–202.

A gyöngyösi volt ferences könyvtár ősnyomtatványainak jegyzékelése során kezembe került a külön kezelt, régi anyag 91. jelzetű kötete. Az 1782. évi gyöngyösi ferences műhelyből származó és barna egészbőrbe kötött könyv gerincérték felirata CHRONOL | OGIA * | BREVIS | V. CON. | GYÖN. | ORD. MIN. |  1762 |.

A kéttagú ősnyomtatvány-kolligátumot a nyomtatásban is megjelent Index[1] a 18., illetőleg 42. lapon a következőkben írja le: „Fasciculus temporum. Chronica etc. Venetiis 1479. Nr. BB. 9. Írásbeli jegyzetekkel.” – „Thomas ab Aquino. Ars sive modus praedicandi. 1473. Nr. BB. 9. A kötet 2-ik része.”

A fentiek könyvészetileg pontosabb leírása : Coll. 1. Rolewinck, Werner: Fasciculus temporum. Velence 1479 Georgius Walch. Hain 6924, illetőleg BMC. V. 274 IB 20883. Hiányzik az első üres levél. – Coll. 2. Ars vitae contemplativae: (Nürnberg, Friedrich Creussner) 1473: Hain 1822, illetőleg GW 2672. Hiányzik az 1–4 és a 30–32 levél.

A kolligátum második tagja: „Ars vitae contemplativae …” szerző nélküli összeállítás. A XV. századból csak ezt az egy kiadását ismerjük. A mű tagozódása: Ars vitae contemplativae. – Modus meditandi in generali. – Ars memorativa. – Thomas de Aquino: Ars praedicandi. – Modus formandi arborem.

A nyomtatvány 14. levelének versóján, az „Ars memorativa” részben található, az emlékezőtehetség gyakorlására szolgáló szójegyzék.[2] Az ehhez tartozó fametszetes képek – sajnos – példányunkból hiányzanak. A folytatólagosan következő 50 latin főnév közül 42 mellé ugyanaz a kéz a következő megfelelő magyar szavakat írta:

 A szavak bejegyzésének pontosabb meghatározására szolgál egyrészt a nyomtatás éve: 1473, másrészt a könyvben levő többi bejegyzéssel történő összevetés. A nyomtatványban három kéz írását lehet megkülönböztetni: Időrendben.az első a fenti magyar szavak írója. Ugvancsak tőle származnak a fent említett lap margóján látható és az 1762. évi kötés során erősen levágott sorok : „... escodus | …querit lucrum | … ecisse facere sumptum |”. – A második, az előbbitől jól megkülönböztethetően későbbi kéz az első, meglevő üres levél verzójára 18 soros latin nyelvű, de magyar vonatkozású levélfogalmazványt írta. – A harmadik – az előzőknél is későbbi – kéz ehhez a szöveghez tette marginális megjegyzését: „Ista ep̃la falsa!” Ugyanez az írás szerepel a 10. levél versójának alsó margóján: „Fr. gallus De Lipsowia | Anno dni 1 · 5 · 5 · 1”.

Figyelembe véve, hogy a magyar szavak beírása útán még két későbbi kéz is tett bejegyzéseket 1551-ig, joggal feltehető, hogy a szójegyzéket 1480. és 1530. között írták. A könyv 1762-ben – ahogy ezt a kötése bizonyítja – már a gyöngyösi ferences könyvtárban volt. Korábbi provenienciájáról mindösszee a fent említett „Fr. gallus De Lipsowia | Anno dni 1 · 5 · 5 · 1” bejegyzés tanúskodik. Az ő személyére vonatkozólag a következőket sikerült kiderítenem. A Zólyom megyei adózó plébánosok jegyzékén szerepel 1543. február 15-én „Gallus plebanus de Bachwr” (Bachwr = Baczúr, község Zólyom megyében, ma Bacúrov),[3] Lipcsén pedig (Zólyomlipcse; azelőtt Tótlipcse, ma Slovenská L'upča) 1551. szeptember 17–én egy tizedbérleti fizetésnél tanúskodik „Gallos plebanus de Badin” (Badin = Erdöbádony, község Zólyom megyében, ma Badín).[4]

Hogy miként kerülhetett a könyv Gyöngyösre, csak következtetni lehet. A bejegyzés „frater” kitétele bizonyítja; hogy Gallus valamelyik koldulórendhez tartozott. Zólyomlipcsén 1503 és 1559 között kimutatható egy zárda,[5] nem tudni azonban; hogy ez melyik rendhez tartozott. Karácsonyi János[6] szerint Zólyomlipcsén volt ferences rendház, amely azonban a huszita háborúk során elpusztult. Feltéve, hogy` a két zárda azonos és csak. a reformáció idején szűnt meg teljesen, elképzelhető, hogy Gallus ferences volt, és a zólyomlipcsei rendházból került a könyv Gyöngyösre.

A fent ismertetett bejegyzéseket tartalmazó kötetet az Országos Széchenyi Könyvtárban a régi és ritka nyomtatványok tára őrzi.