45. család: Pitta-félék (Pittidae)


FEJEZETEK

A pittafélék vagy pompásrigófélék nagyobbára az Óvilág lakói. Testük zömök, rigóforma. Csőrük középhosszú, de feltűnően erős, egyes fajoké feltűnően nagy, kemény, egész hosszában összenyomott, magas és hajlottormú, hegyénél gyengén kiöblösödő; az orrlyukakat csupasz bőr félig elfedi; lábuk karcsú, magascsűdű, az éneklőkéhez hasonlít; belső lábujjuk a külsőkkel az első ízig össze van nőve. Szárnyuk, amelyen a negyedik és ötödik evező a leghosszabb, eléri a csonka, rövid, egyenesre vágott farok végét. A sűrű tollazat a legtöbb fajnál pompás színekben tündöklik. A pitták családjához 65 faj tartozik, legtöbbjük az Indiákon, főleg a Maláji-félszigeten él, de innen elterjedt Új-Guineán és Új-Pomeránián át Kelet-Ausztráliáig, északi irányban Formózáig; azonkívül még előfordul a tropikus Afrikában három faj, Angolától Rhodéziáig. Elterjedési körük gyujtópontját Wallace a Szunda-szigetekben, névszerint Borneóban és Szumátrában látja.

A nuráng (Pitta brachyurra L.)

Egyéb latin neve Pitta bengalensis. A pitták vagy pompásrigók nemének legjellegzetesebb képviselője a nuráng vagy amint a hinduk nevezik, a kilencféle színű madár.

Háta, válla és a nagy szárnyfedőtollak zöldek, a kis szárnyfedők és a megnyúlt felső farkfedőtollak világoskékek; szemöldöksávja, álla, melle és nyakának oldalak a fültáj alatt fehérek; alsó része, kivéve a has alján és farán lévő bíborvörös foltot, barnássárga; a feje közepén áthaladó világosbarnával szegett sáv fekete, úgyszintén a széles szemsáv; összes evezői feketék, hegyük fehér. Az első hat elsőrendű evezőn is van fehér folt; a másodrendű evezők kékeszölddel szegettek; kormánytollai feketék, hegyük sötétkék. A szem dióbarna, a csőr fekete, a lába vörhenyessárga.