| 1. alcsalád: Jakamár-formák (Galbulinae) | TARTALOM | Barátbukkó (Malacoptila Gray) |
Mintegy 45 faj tartozik ebbe az alcsaládba, melynek tagjai szintén úgynevezett lusta és unalmas madarak. Elterjedési körük nem terjed fel annyira északra, mint az előbbieké, csak legfeljebb Guatemáláig. Jegyeik: erős, zömök test, igen nagy fej. Csőrük hossza igen különböző s vagy egész ormán végig-hossziglan, vagy legalább a végén hajlott, sőt a Bucco Briss.-nemzetséghez tartozó fajoké néha horgas; a kávaszélek nem élesek. Általában komor, sötétszínű tollazatuk igen laza, lágy, nem testhezálló, hanem szinte csak úgy lóg rajtuk; a csőr töve körül a tollak merev sertékké alakultak át.
Valamennyi bajuszos kakuk az erdő madara. Magánosan, vagy párosával élnek, legfeljebb ideiglenesen verődnek össze kisebb rajokba. Emberlakta helyek közelében nem tanyáznak szívesen, inkább a legelhagyatottabb erdőrészekben élik világukat. Viselkedésük legkevésbbé se szórakoztató. Legfőbb jellemvonásaik a lustaság, renyheség és ostobaság. A fák koronáinak alján szoktak üldögélni valami ritka lombú vagy száraz ágon. Mozdulatlanul várják a közelükbe kerülő zsákmányt. Az ember közeledtére is alig hederítenek, egy ideig egyáltalában nem törődnek vele s egészen közelre bevárják. Húsuk miatt vadásszák őket, de ezt aztán ínyenc falatnak tartják. Nyugalmuk miatt a portugálok néphumora az erdei bíró nevet adta nekik.
| 1. alcsalád: Jakamár-formák (Galbulinae) | TARTALOM | Barátbukkó (Malacoptila Gray) |