Nemespapagály (Eclectus Wagl.)

Az ebbe a nemzetségbe tartozó madarak hazája Új-Guinea és a vele szomszédos szigetvilág. Jókora madarak. Csőrük igen erős, orma hajlott, a felső káván gyenge fogkimetszéssel. Hosszú szárnyukban a harmadik evező a leghosszabb; a szárny hegye messzire kinyúlik. Farkuk középhosszú, kissé kerekített. A kemény, széles sugarú tollazat a szem környékét, az orrlyukakat és a viaszhártyát is eltakarja; színezetük élénk zöld, vagy vörös.

Régebben azt hitték, hogy ebbe a nemzetségbe részben vörös és részben zöld fajok tartoznak; úgy vélekedtek, hogy az ivarok szinezete nem különböző, hanem vagy egyforma, vagy legalább is igen hasonló. Meyer A. B. megfigyelései alapján azonban ez a vélemény tévesnek bizonyult. Mikor a Mafuron lőtt papagájokat megvizsgálta, feltünt neki az, hogy valamennyi zöld színű papagáj hím volt, valamennyi vörös színű pedig tojó. Későbbi részletes vizsgálatok ugyanerre az eredményre vezettek és a megkérdezett maláji vadászok is azt mondották, hogy a zöld és vörös papagájok egy és ugyanazon fajhoz tartozó hímek, illetve tojók. Jelenleg hét fajt ismernek.

A zöld nemespapagály (Eclectus pectoralis P. L. S. Müll.)

Ez a jákónál is nagyobb papagály általában élénk fűzöld színű, felül valamivel sötétebb, mint alul. A melle mind a két oldalán egy-egy nagy folt van; a válltollak és az alsó szárnyfedők vérpirosak. A fiókszárny és a másodrendű evezőkhöz tartozó apró fedőtollak világoskékek. Az indigókék elsőrendű evezők belső zászlójának szegélye fekete; a másodrendű evezőtollak külső zászlójának tőfele sötétkék; a három utolsó evező zöld. Mind a két oldalon a szélső farktoll sötét indigókék, belül feketén szegve; a negyedik és ötödik tollnak csak a vége kék, egyébként a két középsőhöz hasonlóan zöld. Szeme narancssárga, felső kávája korálpiros, hegye viaszsárga; alsó kávája és lába fekete. Ezt a fajt Ternate, Halmahéra, Batjan, Újguinea. Guébe, Vajgiu és Mizol szigetekről ismerjük.

Általában nem valami vonzó madarak. Jóllehet megkapó a színpompájuk, de komoly, majdnem azt mondhatnánk búskomor természetük igen lerontja ezt a kedvező hatást. Könnyen megszelidülnek s mihozzánk, mint a legtöbb ausztráliai madár, már többé-kevésbbé szelidített állapotban érkeznek, viszont egyik-másik nagyon is leromolva.