Gémlile (Dromas Paykull)

A gémlile (Dromas urdeola Puykull)

A székicsér-félék családjának második figyelemreméltó alcsaládja a gémlile-formák, melybe egyetlen nemzetség s ebbe ugyancsak egyetlen faj tartozik: a gémlile. Alakra nézve leginkább az ugartyúkhoz hasonlít. Nyaka rövid, csőre elég hosszú, oldalt összenyomott, hegye felé lehajló ormú. Orrlyukai tojásdad alakúak és egymásba nyílnak. Hosszú, keskeny szárnyán az első evező a leghosszabb. Hosszú csüdjét elől harántfekvő, nagy pajzsok borítják. Négy lábujja van; az elsőket igen erősen kivágott úszóhártya köti össze, amely mintegy két ujjízt hagy szabadon. A hátulsó ujj az elsőkkel majdnem egymagasságban van, a középső ujját pedig rovátkolt karom védi. Az így keletkező fésű – Legge szerint – nagyon figyelemreméltó; a hímé nagyobb, mint a tojóé és három foggal több van rajta, mint a tojóén. Hát-, váll- és szárnyfedőtollai, evezői, valamint csőre és lába feketék (utóbbi Ayres szerint kékesszürke). Farktollai hamuszürkék, többi testrésze fehér.

A gémlile az Indiai-óceán partjait és szigeteit lakja, Madagaszkártól és a Seychelli-szigetektől kezdve, Afrika keleti partjai mentén észak felé, a Vörös-tengerig.

Táplálékát alsóbbrendű tengeri állatok szolgáltatják. Legge említi, hogy különösképpen nagy rákokat is eszik, amelyek a gémlile csőrét erősen megsértik és össze-vissza karcolják ollójukkal. Nézete szerint sziklához, kövekhez, koralltörmelékhez csapkodja zsákmányát, hogy páncéljukat összetörje. Ha erős csőrét megnézzük, ezt el is hihetjük róla.