Guvatszalonka (Rostratula Vieill.)

Az igazi szalonkákhoz tartozik a guvatszalonka (Rostratula Vieill. Rhynchaea) nemzetség 3 fajjal. Hazájuk majdnem egész Afrika – Madagaszkárig bezárólag –, Dél-Ázsia, Japán, Formóza, a Fülöp-szigetek, egész Ausztrália és Dél-Amerikának Perútól Argentínáig terjedő része. Csőrük hosszabb a fejüknél, a töve felé egyenes, a vége felé hajlott, oldalt összenyomott. A csőrkávák széle a csőr végén egyforma hosszú és lefelé hajló. Lábuk középhosszú. Lábujjaik jó hosszúak, egészen szabadok: hátulsó lábujjuk kissé magasabban áll a többinél. Rövid szárnyukon a harmadik evező a leghosszabb. Farkuk gyengén kerekített, 12 tollból álló. Tollazatuk szépen mintázott és színezett.

A guvatszalonka (Rostratula capensis Linn.)

[Régi neve: Rynchaea bengalensis.]

A guvatszalonkával Afrikában ismerkedtem meg. A hím tollazata felül feketésszürke, feje közepén húzódó hosszanti sávja, szemöldök- és vállsávja sárgás. Szárnyának felső felülete barna alapon feketén hullámozott, nyakaeleje és mellének felső része sötét feketésszürke alapon fehér hullámzással rajzolt; egyéb alsó részei fehérek. Evező- és farktollai aranysárga szemfoltokkal és fekete harántfoltokkal vannak díszítve. A tojó nagyobb.

A guvatszalonka Afrika és Dél-Ázsia nagy részében honos.