Füles keselyű (Otogyps Gra)

[Régi neve: Vultur.]

A nemzetség két faja a család óriásainak tekinthető. Igen nagy, erős csőr, hosszú láb, nagy, széles, de kissé kerekített szárny, aránylag rövid fark és sajátságos tollazat jellemzi őket. Csak a felső oldal tollai olyan alakúak, mint más nagy keselyűké, az alsó oldalt sűrűn álló, elég hosszú, szürkefehéres színű pehely fedi, amelyből egyesével álló, hosszú és keskeny kardalakú tollak állnak ki.

A füles keselyű (Otogyps auricularis Daud.)

A hím 1–1.05 m hosszú, kiterjesztett szárnymérete 2.7–2.8 m. A tojó jelentékenyen nagyobb. A tollazat uralkodó színe fakó szürkebarna; a szárnyak és a kormánytollak sötétebbek. A szem sötétbarna, a csőr szaruszínű, a láb világos ólomszürke, a csupasz nyakrész szürke, a szintén csupasz pofa violaszínű.

A füles keselyű Felső-Egyiptomtól kezdve egész Afrikában honos és a magas hegységben 4000 m magasságig hatol fel.

A kopasz keselyű (Otogyps calvus Scop.)

Az előbb ismertetett hatalmas madár indiai képviselője a kopasz keselyű, a hinduk „szukum”-ja. Hossza, Jerdon szerint, 91 cm, a madár tehát lényegesen kisebb a füles keselyűnél. A fej, – a szőrnemű tollakkal gyéren borított fültájak kivételével – áll, torok, gége, az elülső nyak oldalai, s az alsó comb belső felének egyrésze a térd fölött csupaszok, az elülső nyak közepe és a felső begytájék szőrszerű pehellyel fedett, az alsó begytájék ellenben gyapjas pehellyel borított, s széles, a hónaljig nyúló foltot alkot. Az összes csupasz részek karminvörösek, izgalomban vérvörösek. A szem sötétbarna, a csőr szarufekete a viaszhártya sötét, a láb világos karminvörös.

A madár elterjedési területe egész India Birmáig.