| 2. Csenevészlábú tobzos gyíkok (Chamaesaura Schn.) | TARTALOM | 1. Páncélos kígyógyíkok (Ophisaurus Daud.) |
Szorosan az előbbi családhoz csatlakozik a kígyóalakú gyík-félék családja, amelyet a tobzosfarkú gyíkokétól legkivált az különbözteti meg, hogy bőrükben csontlemezek vannak, továbbá, hogy nyelvük elülső részét vissza tudják húzni. A fogazat összeállítása a különböző nemekben nagyon különböző és szembetűnőbb módon változik, mint más gyíkcsaládokban. Míg a seltopuziknak a leguánokéhoz hasonlók a fogai, a mi lábatlan gyíkunk fogazata némileg a kígyókéra emlékeztet. A garat fogatlan is lehet, de a szárnycsontokon, sőt az ekecsontokon is lehetnek fogak. A végtagok tekintetében itt is olyan a változatosság, mint az előbbi családban. Vedlésük a kígyókéra emlékeztet, vagyis bőrük egy darabban hámlik le.
A család tagjai – az amerikai Gerrhonotus nemzetségbe tartozó fajok kivételével – a földön élnek. A lábatlan gyíkról tudjuk, hogy fialló, míg a seltopuzik tojást tojik. A szakemberek 7 nemzetséget különböztetnek meg s ezekbe 55 fajt soroznak; ezek legnagyobb része Közép-Amerika és Nyugat-India lakója. Európában és a Földközi-tengermelléki országokban csak három faj honos, s ugyancsak Délkelet-Ázsiában is csak három fajt találunk. Táplálékukat az állatvilág szolgáltatja. A gyengébb fajok rovarokkal is beérik, a nagyobbak azonban a gerinceseket, különösen a kisebb hüllőket is megtámadják.
| 2. Csenevészlábú tobzos gyíkok (Chamaesaura Schn.) | TARTALOM | 1. Páncélos kígyógyíkok (Ophisaurus Daud.) |