1. Szemölcsös kígyók (Acrochordus Hornst.)

A jávai szemölcsös kígyó (Acorchordus javanicus Hornst.)

Jávai szemölcsös kígyó (Acrochordus javanicus Hornst.).

A család őstípusa a jávai szemölcsös kígyó, a nemzetség egyetlen faja. Kicsiny, 120–150 hosszanti sorban elhelyezkedő pikkelyeinek közepe háromszögletű, tüskésen kihegyezett ormóban emelkedik ki s ezenkívül sok pikkely még egy pár másik tüskét is visel. Feje rövid és széles, főként azért, mert az arcorr nagy mértékben megrövidült, a nyaktól kevéssé különül el; szeme előre irányul, orrlyukai szorosan egymás mellett az arcorr felső részén egy-egy kis kerek pajzs közepéből nyílanak, teste erős, oldalt gyöngén lapított Haspajzsai nincsenek. Farka rövid és fogószerszámmá alakult át. Felső állkapcsában 15–17, alsó állkapcsában pedig 18–22 foga van, melyek elülről hátrafelé haladólag fokozatosan nagyobbodnak. Az idős állatok alapszíne egyenletesen barna, mely kétoldalt sárgásba megy át; a fiatalokat ezzel szemben barna alapon nagy, szabálytalan, sötét hosszanti foltok tarkítják, amelyek a hasoldal sárga alapszínéből jól kiemelkednek s az állat növekedésével mind jobban és jobban eltűnnek. Mértek már 2.30 m hosszú példányt is, de valószínűleg akadnak ennél hosszabbak is.

A szemölcsös kígyót nehéz megfigyelni, mert ahol rendszeresen előfordul, ott is ritka. Montgomery például, noha 20 évig tartózkodott Singaporeban, csak egyetlen egyszer látta. Ismerik Jáva, Borneo és Szumátra szigetéről, a Maláji-félszigetről és Kochinkínából. Cantor szerint ennek a kígyónak az arckifejezése a buldoggéhoz hasonlít, sőt lénye is hasonlít ezéhez a kutyafajtáéhoz. Amint megfogtuk, azonnal harap, mivel azonban pupillái nappali világításnál összehúzódnak, gyakran eltéveszti a szemügyre vett tárgyat. Önként nem hagyja el a vizet; a szárazföldön bár lassan, de azért különösebb nehézség nélkül tud tovahaladni. Tápláléka hal és béka. Cantor megfigyelései szerint egy nőstény 27 fiat hozott a világra, melyek fejükkel előre fordulva kerültek ki anyjukból s átlag 45 cm hosszúak voltak. Nagyon elevenek voltak és jól fejlett fogaikat mindjárt használták is, dühösen harapdálva jobbra-balra. Kezdetben nem tetszett nekik a víz s gyorsan kiigyekeztek a szárazra.