7. család: Bolyhoshal-félék (Caulophrynidae) | TARTALOM | NYOLCADIK ÖREGCSALÁD: PÁNCÉLOSARCÚAK (SCORPAENIFORMES) |
A legkülönösebb alakjuk a denevérhalaknak van. Vállövük megnövekedett vázrészei oldalt kinyúlnak a testből, s a mellúszó sugarai szögben csatlakoznak hozzájuk. A hasúszók a korongszerűen lapos mellsőtest alján helyezkednek el. Öt sugárból vannak összetéve s szintén kifelé fordulnak, úgyhogy elülső lábakhoz hasonlítanak, míg a mellúszók a hátulsókat képviselik. A tüskés hátúszó maradványa a homlokon levő barázdában rejtőzködik és szarúszerű nyújtvány található fölötte, amely valószínűen érzékszerv gyanánt működik. A denevérhalak néhány faja az Indiai-óceán parti övében a fenéken él, míg a Malthopsis lutea Alc. és a Coelophrys brevicaudata A. Br. mélytengeri.
A tengeri denevér (Malthe vespertilio L.)
A tengeri denevér, Malthe vespertilio L., alakja eltér a halak megszokott formájától. Mellúszója jóval hosszabb és vaskosabb kocsányon ül, mint rokonain. Megnyúlt orrcsontjai ormányszerű függeléket alkotnak, amely külön mélyedésbe húzható vissza. Orrlyukai fölött szarúnemű kinövés látható. Bőre kúpalakú bibircsókkal van fedve. Háta szürkésbarna, hasoldala vöröses. Testhossza 2550 cm. Amerika meleg- és mérsékeltégalji partja mentén, az Atlanti-óceánban van elterjedve.
7. család: Bolyhoshal-félék (Caulophrynidae) | TARTALOM | NYOLCADIK ÖREGCSALÁD: PÁNCÉLOSARCÚAK (SCORPAENIFORMES) |