Tüskés ajakoshalak (Ctenolabrus C.V.) | TARTALOM | Csövesszájúak (Epibulus Cuv.) |
Testük aránylag megnyúlt, szájuk is nagyobb, mint a többieké. Fogazatuk több sorból áll; a külső sor tagjai kúposak. A karcsú ajakoshalak (Acantholabrus C.V.) nemzetségének az Európát övező tengerekben csak egyetlenegy képviselője van.
A nagyszemű ajakoshal (Acantholabrus palloni Risso)
A nagyszemű ajakoshal, Acantholabrus palloni Risso, 2027 cm hosszú. A pikkelyek a páratlan úszók hártyájának aljára is átterjednek. A testét borító halpénzek meglehetősen nagyok. Hátúszójában 20 és 9, alsóúszójában 5 és 78, mellúszójában pedig 15 sugara van. Háta olajbarna, oldala vörösesbarna, hasa egyszínű sárgásbarna. A hátúszó csontos és puhasugaras részének határát fekete folt jelzi. A farok tövén fekete petty látszik. A nagyszemű ajakoshal a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán lakója. Néhányszor Norvégia déli partja mentén is hálóba került. Délen a Kanári-szigetekig fordul elő. Aránylag nagy szeme miatt Mohr mélyvízi fajnak tartja, Griffini szerint azonban, legalább is az olasz tengerekben, kis mélységben, sziklák között él. A Földközi-tengerből kihalászott példányok színesebbek, mint az Atlanti-óceánban élők. Hátuk halvány rózsás ibolyaszínű, vagy pedig kékes, hasoldala fehéres rózsaszínű, az oldalán pedig némelykor egymás mellé sorakozó aranyfoltok tündökölnek.
Tüskés ajakoshalak (Ctenolabrus C.V.) | TARTALOM | Csövesszájúak (Epibulus Cuv.) |