2. ALREND: Hydrás korállok (Hydrokorallia)
A hydrás korállok életében a polypocskák nemzedéke játszik fontos szerepet. A polypocskák kemény mészkőből álló vázrészeket termelnek, minek következtében az igazi korállokhoz nagymértékben hasonlítanak. A trópusok meleg tengereinek szikláin rendszerint igazi korállok társaságában a polypocskák sok száz telepet alkotnak. A Milleporidák telepe nagy merev tömeg, melyen lebenyes púpos nyujtványok képződnek, a Stylasteridáké pedig gazdagon elágazott fához hasonlít. Mint jellemző képviselőről a Millepora nodosa Esp. fajról emlékezünk meg. A vázat a külbőr termeli. A vázon számos lyuk képződik, melyek ötösével, nyolcasával szabálytalan körökben helyezkednek el. Az egyes lyukakban ülnek a polypocskák, melyeknek bélüregeik a váztömeg burka alatt csőrendszer segítségével összeköttetésben állanak, egészen olyanképpen, mint a hydra bele a még le nem vált bimbajával. Ha a telep környezetében nyugalom uralkodik, akkor a polypocskák kinyújtózkodnak a lyukakból; azonban a legkisebb háborgatásra villámgyorsan visszahúzódnak rejtekhelyükbe. A polypocskák nem mind egyformák: a nagy nyílásokból rövid, vastag tömlőszerű állatok, az ú. n. táplálkozó polypocskák (á.) nőnek ki, melyek bő szájjal, négy rövid fogókarral s a karokon csalánsejtekkel zsúfolt apró buzogányokkal vannak felszerelve. Az evő polypocskák körül lévő kicsiny lyukakból nyúlánk szájnyílásnélküli polypocskák emelkednek, melyeken, mint védőpolypokon számos nyelen ülő csalántelepet találunk; ezek képezik a véderőt. A közbül elhelyezkedő evőpolypocska mindig nyugodtan s mereven egyenesen helyezkedik el, a véderő tagjai azonban állandóan kígyózva mozognak s vagy az ellenséget űzik el, vagy pediglen a csalánsejtjeikkel zsákmányolt áldozatot nyújtják át az evőpolypocskáknak, mely azt a telep javára jó étvággyal elfogyasztja. A hydrokorállok igen világosan tárják előnkbe azt is, hogy polypocska-medúza alapjában véve ugyanazon szervezet: ugyanis a közönséges polypocska kezdeményéből medúza fejlődhetik, ha benne hím vagy női csirasejt jelenik meg. A hydrokorállok medúzái egészen korcsos képződmények, nincs fogókarjuk, hiányoznak a bélcső sugár és körcsatornái s szintúgy a velum meg az érzékszervek is. Fejlődésük közben a vázban bő, zárt kamrát képeznek, melyből végül is a szabadba törnek ki. A kikerült nőstény medúzák erőtlenül úsznak egy keveset s miután amoeboidmozgású tojásukat lerakták, azonnal meghalnak.
Millepora nodosa Esper. 2a. A telep egyik darabja behúzódott polypocskákkal (b), körüláll egy falópolypocskát (a) erősen nagyítva
