III. OSZTÁLY: SPÓRÁSOK (SPOROZOA)

FEJEZETEK

A spórásak közé mindazokat a véglényeket foglaljuk össze, amelyek nemzedékeik váltakozása során egyszer spóraképzés útján szaporodnak. A spórák kemény cuticularis-tokba vannak bezárva és a faj elterjesztésére szolgálnak. Valamennyi spórás élősködő. Az élősködő életmódnak következményeként helyváltoztatásukban, táplálkozásukban, kiválasztó működésükben és szaporodásukban közös jellemvonások képződtek ki, pedig az ide tartozó állatok egy részét némelyek ostorosokból, más részét pedig a gyökérlábúakból származtatják le. Az élősködő életmód következménye az, hogy külső helyváltoztató szerveik teljesen hiányzanak, sőt némelyek egyenest a helybenmaradásra kapaszkodó horgokkal, szívóbimbókkal vannak ellátva. Táplálkozásukat is ehhez hasonlóan az jellemzi, hogy semminemű táplálékfölvevő szervük nincsen, hanem vastag cuticulával bevont bőrükön keresztül úgynevezett átszívárgással táplálkoznak s darabos táplálékot soha föl nem vesznek. Lüktetőhólyagot pedig egyetlen spórásban sem találunk. Valamennyi parazitikus állattal megegyezőleg jellemzi az, hogy lehetőleg mentül nagyobbszámú utódot hoznak létre. Szaporodásuk egyik szakaszában a gazdaegyeden belül rendes oszlással (schisogonia) ivartalanul szaporodván, arra törekszenek, hogy a gazdaállatot mentül nagyobb mértékben megfertőzzék. Ezt nevezi Doflein úgynevezett sokszorozó, multiplikatív szaporodásnak. Ennek a szaporodásnak végén az utolsó nemzedékből spóratokba bezárt apró csirák keletkeznek, melyeknek védőburka arra szolgál, hogy a rendszerint valamely közegen át terjedő csirákat az illető közegnek, minő a víz vagy a levegő, a pusztító hatásától megvédje. Ezt a szaporodási módot nevezi Doflein terjesztő vagy propagatív szaporodásnak. Amennyiben a spórások, pl. a vérszívó bogarak esetében egyenesen terjednek állatról-állatra, és így sem vízbe, sem levegőbe nem kerülnek, a spóratok, el is marad. A spóraképződés annyira jellemzi az egyes fajokat, hogy annak folyamata és spórák alakja, száma a fajon fontosabb jellegző bélyeget szolgáltat, mint maga a kész élőlény. A kétféle oszlási móddal: (chizogonia és sporogonia, valamint a gazdacserével rendszerint bonyolult nemzedékváltás (metagenezis) van kapcsolatban. A spóraképzés különleges módjai szerint négy alosztályt különböztetünk meg: ezek 1. Telosporidia, 2. Cnidosporidia, 3. Sarcosporidia és 4. Haplosporidia.