| 3. Kínai borzok (Helictis Gray) | TARTALOM | 5. Méhészborzok (Mellivora Storr.) |
Ezt az Amerikában honos nemzetséget Heck a „Tierreich” lapjain úgy jellemzi, hogy olyan a külseje, mint a mi borzunk félig kinőtt példányát egészen laposra sulykolnók. Ez a nemzetség sokkal jobban kap a húson, mint a mi borzunk. Ezt a fogazata is igazolja, mert a felső tépőfog valamivel fejlettebb, mint a rágófog, úgyhogy az amerikai borzok neme ebben a tekintetben valamivel szorosabban csatlakozik az igazi menyétek alcsaládjához.
Az amerikai borz (Taxidea taxus Schreb.)
Nemének egyik legnevezetesebb képviselője az amerikai borz, amely Észak-Amerikát az 58 szélességi foktól dél felé egész Mexikóig lakja. Gereznája rendkívül puha. Testszíne a felső oldalon világosfeketével és fehérrel vegyes-szürke vagy szürkésbarna. Legsötétebb a fejtető. Középen fehér hátsáv fut végig rajta; ennek hossza is, szélessége is nagyon különféle, néha az egész hát hosszában is végigvonul. A fej oldalvást a szemek alatt, úgyszintén az áll alatt fehér, a szemek előtt egy-egy fekete folttal tarkázva. A test alsó része egyszínű fehér, lábai feketék.
Coues, aki az amerikai borzot alapos tanulmány tárgyává tette, kiváló földvájónak mondja az állatot; erre az életmódra kezeinek hatalmas fejlettségű karmai kiválóan képessé teszik. Állatunk téli álmot alszik, amely elterjedésének északibb fekvésű vidékein novembertől áprilisig tart. Tápláléka, amint eddig tudjuk, kizárólag húsfélékből áll. Fölfalja az ürgét, egérféléket, továbbá a kígyókat, rovarokat, s általában mindenfajta kisebb állatot.
| 3. Kínai borzok (Helictis Gray) | TARTALOM | 5. Méhészborzok (Mellivora Storr.) |