1. ÖREGCSALÁD: SÜL-ALAKÚAK (HYSTRICOMORPHA) | TARTALOM | 1. Csincsillák (Chinchilla Benn.) |
FEJEZETEK
Annak a kis amerikai családnak tagjaival, amelyeknek bőrét Dél-Amerika őslakói már a legrégibb idők óta fölhasználták, sőt amelyeket a XVIII. század vége óta Európába is nagy tömegekben hoztak be, a tudomány csak újabb időben ismerkedett meg közelebbről. Ezeket a tágabb értelemben vett nyúlszájú-féléket (előbbi nevükön Lagostomidae) külsejük alapján a nyulak és egerek közti összekötő láncszemnek minősíthetnők. Legrövidebben úgy jellemezhetnők őket, hogy lombos farkú üregi nyulak. De fogazatuk nagyon élesen és határozottan különíti el őket a nyúlféléktől. Zápfogaik gyökérnélküliek, s 23 párvonalasan futó zománchasábjuk van, a sorok elől közelednek egymáshoz.
Az idetartozó nemek egy részének testét olyan finom gerezna födi, aminő egyetlen más emlősnél sem fordul elő. Szőrük színe fehérrel és feketésbarnával kevert világosszürke vagy sárga.
A nyúlszájú félék valamennyien Dél-Amerika lakói, még pedig legtöbbjük a magas hegységben, a hóhatár közelét jelző kopár sziklák között él; a síkságon csak egyetlen fajukat találjuk. Lakásukat maguk vájják, de a természetes odvakat is fölhasználják. A társas életet mindannyi nagyon kedveli, sok esetben még ugyanabban az oduban is több családot találunk. A nyulakhoz hasonlóan a világosságot inkább kerülik, s legtöbbnyire szürkületkor vagy éjjel mutatkoznak.
1. ÖREGCSALÁD: SÜL-ALAKÚAK (HYSTRICOMORPHA) | TARTALOM | 1. Csincsillák (Chinchilla Benn.) |