8. Ugró patkányok (Conilurus Og.)

[Más néven: Hapalotis.]

Hazájuk Ausztrália. Külsejük szerint a patkányokra emlékeztetnek, de a valóságban az egér-félékhez tartoznak. Farkuk és füleik hosszúak, de különösen megnyúlt hátulsó lábuk. Dél-Queenslandban honos a C. hirsutus Gould.

Ausztráliai ugrópatkány (Conilurus hirsutus Gould.).

Függelékképpen még néhány nemzetségről kell egészen röviden megemlékeznünk, jóllehet ez a megemlékezés részben csak nevük megemlítéséből fog állani.

Whitehead Luzon északi részén (Philippini szigetek) lévő Monte Data 7–8000 láb magas, 3 mérföld hosszú és 1 mérföld széles fennsíkján Schadenberg óriási egere mellett egy egészen sajátságos, legalább öt új nemből álló rágcsáló állatvilágot fedezett föl, amely közül kettő (Batomys Thos. Carpomys Thos.) a szűkebb értelemben vett egér-formák közé tartozik. Ezek a maláji szigetvilág keleti felében elterjedt falakó egerek sorának a tagjai. E csoport tagjai alkalmasint maradványai egy régebbi egér-faunának, amelyet mostanában az egér-nem (Mus) fajai erősen visszaszorítottak.

Az újguineai és az ausztráliai egér-formák felé vezet át az Uromys Ptrs. és a Pogonomys A. M.-E. nem. Az előbbieket magyarul mozaikfarkú, az utóbbiakat pedig, legalább részben, fogófarkú egereknek lehetne nevezni. Mert az Uromys farkát fedő pikkelyek nem borulnak egymásra zsindely módjára, hanem mozaik módjára csak az élükkel érintkeznek egymással, a Pogonomys Chiromys Thos. alnemébe tartozó fajokon pedig az a jellemző, hogy farkuk felső oldala csupasz, azon pikkelyek nincsenek, hanem csak harántul ráncosak és fogódzásra alkalmasak.