Avitus

Alcinus Eddicius, keresztény költő, előkelő galliai családból származott, 490–518-ig vienne-i püspök; az orthodoxiának lelkes szószólója, melyet a burgundiai birodalomban diadalra juttatott. Maradt tőle epistulae, homiliae (tör.) egy bibliai epos, de spiritalis historiae gestis (I–III. az ember teremtése, bűnbeesése és a paradicsomból való elüzetése, IV. az özönviz, V. a vörös tengeren való átkelés), a legkiválóbb munka e téren, végre de consolatoria castitatis laude ad Fuscinam sororem. – Irodalom: Opera et. Peiper 1883 (Mon. Germ. hist. Auct. ant. VI, 2), Chevalier, Lyon 1890. Charaux, S. Avite, Paris, 1876. Denkinger, A. E. Avitus Genève 1890. L. Duchesne, Fastes épiscopaux de l’ancienne Gaule I, Paris 1894.