Baetuli, betuli

BaituloV, Baitolion, fetisszerű kőbálványok az ókorban, kúp vagy ékalakú kövek, melyek állítólag az égből hullottak alá; meteorkövek, melyek symbolikus tiszteletnek tárgyát képezték, a mennyiben borból, vérből vagy olajból álló italáldozatot öntöttek rájok. Sokszoros és sokféle babonának tárgyát képezték. Plinius XVII, 9, 51 és Photius, Biblioth p. 1047. A szokás eredete nyilván keleti, sőt maga a név is az (Bet-Elnek hivja a Genesis azt a követ, melyre Jákob fejét lehajtva az emlékezetes álmot álmodta, utóbb pedig emlékjelül állította fel és olajjal öntötte le). Még az emberszabású istenszobrok idejében is előfordulnak ezek a kőfetisek. Pausanias (X, 24, 6) említ egy követ, mely Delphiben Apollo istennek temploma mellett állott. Ezt naponként olajjal öntözték, ünnepek alkalmával pedig nyers gyapjuval csavarták körül. Állítólag ez volt az a kő, melyet Rhea Cronusnak Zeus helyett átadott, a mikor az gyermekeit és így ez utóbbit is le akarta nyelni.