Bassiana

római város Alsó Pannoniában a sirmiumtól (Mitrovicz) Taurunumig (Zimony) vezető úton. Nevét illetőleg alig van eltérés az írók és feliratok között (Ptolem. II 15, 4 Bassiana, Itin. Anton. p. 131, 5 és Itin. Hieros. 563, 11 Bassianis, Tab. Peuting. Bassianis, Not. imp. occ. p. 48, 14 Bassianensis, stb. CIL III 3336 ex regione Bassianensi, S. 10205 col. Bassian. 10197. 10203. 10206. Bass.). Fekvésére nézve azonban kétség lehet, mert Dobrincéből és Petroucéből egyaránt ismeretesek feliratok, Petrovce mellett egy római tábor romjai láthatók s az Itin. és a tab. Peuting. egybehangzó adatai, melyek szerint Bassiana Sirmiumtól 18 r. mérföldre feküdt szintén Petrovce mellett szólanak. Domaszewski (CIL III S. p. 1670) mindazonáltal Dobrince mellett foglal állást, megjegyezvén, hogy a köveket, melyek Petrovcéről származnak, csak későbbi korban használták fel tábor építésére. Csakugyan bajos is volna a feliratokból azt következtetni, hogy Bassiana táborhely volt. A CIL III 3223 felirat az egyetlen, mely az ala Flavia Pannoniorum egy altisztjének sírkövén olvasható, de az is Kraljevcéből származik; a S. 10208 felirat Dobrincéből sem bizonyít semmit, mert a II. segédlegio tribunusa azt fia emlékére vésette, a 10198 = 3220 felirat Rumából pedig egy Sirmiumban, a császár praetoriumában szolgálatot tevő katonától való. – Az Itin. Antonini s az Itin. Hieros. Bassianát civitasnak, azaz római jogú városnak nevezik s mint az újabb időben napfényre került feliratok igazolták, Bassiana csakugyan colonia volt. Ezek a III. századból valók s a legrégibb (CIL. III S: 10197) Caracalla és Julia Domna jólétéért készült emlékoszlopot állított még a község (respublica) Gordianus (u. o. 10205) és Salonina (u. o. 10206) tiszteletére. A feliratok egytől egyig a colonia decurióit említik (u. o.10197=6470, 4. 10203, 10204). A IV. század elején készült Notitia (occ. p. 48, 19) szerint Bassianában székelt a procurator gynoecii Bassianensis Pannoniae secundae. Még későbbi időről (Kr. u. 468) szól Jordanes (Get. 53) följegyzése: Dintzic filius Attilae veniens ad Bassianam Pannoniae civitatem fines cius coepit praedari. Végül midőn 583-ban II. Tiberius byzantiumi császár az avaroknak engedte át Pannoniát s lakosait másfelé költöztette, a városok között Bassiana is említve van. Hirocl. 19. V. ö. Ljubickoj gradini u Sriemu, gdje toboz starovimska Bassianis. Viestnik, 1883 Str. 33–49. 65–70.