Bombyx

bombux, ismeretlen származású szó, mely a selyemhernyó görög elnevezése; innen boubuc a. m. selyemhernyó gubója. A selyemtermelést a görög-római világ nem ismerte, csak a Kr. e. első században kezd szerepelni, chinai selyem. A chinai sse szó a. m. nyersselyem, koreai nyelven sir, mongol nyelven sirkek, a miből a görög shricon származik. Pausanias VI, 26, 6 shr a. m. selyemhernyó. Chinából Bactrián vagy Indián át jutott a selyem a Vörös tenger mellékére s Alexandriába és innen Hellasba és Italiába. A nyers selyem metaxa, nhma shrikon név alatt fordul elő és a selyemruhákat boubucina szóval jelölték. Aristot. Hist. An. V, 19 szerint Cos szigetének lakói dolgozták fel először a nyers selymet, innen származik az ismeretes Coae purpurae (Hor. od. IV, 13, 13) és Coae vestes (Hor. sat. I, 2, 101). A görögöknél körülbelül Nagy Sándor idejében jöttek divatba a selyemruhák; a rómaiak azonban későbben, valószinűleg a fényűzést kedvelő Lucullus révén ismerkedtek meg a selyemruhákkal. Martialis idejében (epigr. XI, 27, 11: de Tusco serica vico) a vicus Tuscuson árultak selyemruhákat. Ezek természetesen drágák voltak és a későbbi római császárok korában a tiszta selyemből készült ruhák (holoserica) egyenlő értékűek voltak az aranynyal (isocrusoi). Olcsóbbak voltak a subserica vagy tramoserica név alatt előforduló félselyem szövetek. Rómában nem tartották férfiúhoz méltó viseletnek, Heliogabalus császár rendesen fényes selyemruhát viselt. Hor. epod. VIII, 15 selyempárnákat, serici pulvilli-t említ.