Britannia, insulae Britannicae

Brettanikai nhsoi, alatt értették hajdan Angliát és Skótországot együtt. Legrégibb hírt hozott róla a görögöknek Pytheas, a ki hosszú hajózással Thule szigetéig jutott. Azóta B.-t háromszögnek képzelték, melynek hosszabb széle párhuzamos volna Gallia partjával. Strab. 1, 634. 2. 128. 4. 199. Caes. b. g. 5, 13. Innen származott számos tévedés a sziget fekvéséről, melyről még a gallusok sem tudtak Caesarnak biztosat mondani. Caes. b. g. 4, 20. Kiváncsiság és kapzsiság ösztönözték Caesart átkelni a szigetre 56. és 55-ben. Caes. b. g. 4, 20–36. 5,4–24. Sikeresebb volt ennél Claudius útja (43. Kr. u.): egy brit fejedelemtől vezetve elfoglalták a rómaiak a Themse parti vidékét. Tac. Agr. 13. A következő években sok bajt okoztak a britannusok sűrű lázadásokkal a rómaiaknak az adóbehajtók (publicani) kegyetlenségei miatt. Egy ilyen lázadás támasztója és vezetője volt Boudicca (l. ezt). B. hódítását tovább folytatta Julius Agricola hét (78–84) éven át, s a sziget tartománynyá lett Britannia Romana név alatt. Tac. Agr. 14. Agricola skótország déli részébe is behatolt, de ezt meg nem tarthatták a rómaiak. Hadrianus kénytelen volt a határt lejebb vonni, mely nyugaton az Ituna Aestuariumig (ma Solway-Firth) nyúlt s keleten a Vedra (ma Weare) torkolatáig. Spart. Hadr. 5. 11. De már Antoninus feljebb vitte a határt az éjszaki népek gyakori betörései miatt éjszakra a Clota Aestuariumig (ma Firth of Clyde) és Bodotria (v. Boderia) Aestuariumig (ma Firth of Forth), mely vonal vallum Antonini néven ismeretes. E foglalás után B. felosztása volt B. Superior és Inferior. Később B. a következő négy részre oszlott: B. prima, B. secunda, Maxima Caesariensis és Flavia Caesariensis. Dio. Cass. 77, 1. Herodian. 3, 25. Constantinus és Constantinus alatt új lázadások kényszerítették a rómaiakat az országnak teljes elhagyására. – A római B. legjelentékenyebb gyarmatai Camulodunum (ma Colchester), Glevum (Glocester), Lindum (Lincoln), Deva (Chester), Durovernum (Canterbury), Londinium (London). – A folyók torkolatainak nagyobbára az a sajátsága, hogy széles tengeröblöt képeznek, melyben az ár-apály hatalmas; azért nevezték aestuariának. Ilyen folyók Abus (Humber), Tamesa (Themse), Sabrina (Severn). – A lakók, Britanni (Brettanoi), celta származásuak és korán vándoroltak ide Galliából. Ezekkel ellentétben emliti Tacitus (Agr. 25.) a caledonokat. Mint britek szerepelnek még következő népek: Cantii (Kent), Regni (Surrey és Sussex), Belgae (Somersetshire, Wiltshire és Hampshire), Brigantes (York), Coritani (Northamptonshrie), Gattuvellaumi (Londinium), Iceni és Dummonii.