Caria

Karia, egyike Kis Ázsia tizenkét tartománynak, délnyugatra a Lydia és Lycia között levő területeket foglalta el. Határai északon s északkeleten a Messogis és Cadmus hegység, melyet Lydiától és Phrygiától választják el, keleten Pisidia és Lycia felé a Taurus hegység képezi határát, délen és nyugaton a tenger mossa. Legkiválóbb része a sok kanyarulatú és termékeny Meander völgye; a M. főmellékfolyója a délről beömlő Marsyas. A tartomány hegyes vidék; főlánczai a határhegyek, Cadmus s a vele összefüggő Messogis, a Phoenix s a Marysas és a tenger között elterülő Latmus, melyhez Endymion szép mondája füződik. A tengerbe számos nyulvány szökell s négy félszigetet alkot: Grium, Pedasis Halicarnassus mellett, s a cnidusi és rhodusi Chersoneus; legészakibb hegyfoka Mycale. A számos tengeröböl már régen kereskedésre és hajózásra sarkalta a lakókat; leginkább kitüntek Halciarnassus, Cnidus és Miletus, mely utóbbinak számos gyarmata volt. A folyók völgyei sok gabonát, bort, olajat, fügét termettek, a hegyek dús legelőt nyújtottak. Strab. 61. 577. 632. 675. Mela 1, 16. Plin. h. n. 5, 27. 29. – Lakói a carok (KareV), valószinüleg az indogermán népcsaládból; sokan az őslakókkal, a lelexekkel rokonságban levőknek tartják őket (Herod. 1, 171. Paus. 7, 2, 4. Strab. 321); különben északon nagy számmal voltak a lydiaiak, északkeleten a phrygiaiak, délen a pisidiaiak. Lakói vitézek, de megbízhatatlanok voltak, miért a görögöknél nagyon rossz hírben állottak; számos közmondás gúnyolja őket; Creta és Cappadocia lakóival róluk mondták a tria kappa kakista gúnyos megjegyzést; karizein és burbarizein egyenlő jelentésüek voltak; tengeri rablásaik miatt is gyülöletesek voltak. Thuc. 1, 8. Régi királyaik a perzsák satrapái gyanánt uralkodtak; régi fejedelmi székhelyük volt Mylasa; ennek közelében Labranda Zeus Stratius híres templomával. A kalózkodó és zsoldosszolgálatot teljesítő lakók Kr. e. körülbelül 1500-ban ellepték a szomszédos szigeteket, elhatoltak Chius és Creta szigetekig, de 1200 óta a phoeniciaiaktól függöttek, kik számos kereskedelmi gyarmatot alapítottak közöttük, majd 1000-ben a görögök is mindjobban közéjük furakodtak, s a nyugati partok legjobb kikötőit hatalmukba kerítették. Északon leginkább az iónok vetették meg lábaikat; gyarmataik voltak Miletus, Myus, Priene, Iassus. A dórok délen foglaltak helyeket, s a partvidék egy része a római időkben Doris nevet viselt. hat szövetséges városuk: Halicarnassus és Cnidus, Ialysus, Camirus, Lindus, Cos. Egyéb városai még Cariának: Magnesia, Tralles, Alabanda, Nysa, Antiochia a termékeny Meander völgyben, Idrias (később Stratonicea) Mylasától nyugatra, közelében Lagina a Hecate templom romjaival. Caria, miután a lydiai majd a perzsa s végül a syriai birodalomhoz tartozott, Kr. e. 129 óta a római Asia provinciához csatoltatott. Herodot. 1, 144. 171; 5, 118. V. ö. Saint-Croix, Sur la chronologie des dynastes de Carie.