Cecrops

Kekroy, a legrégibb hagyományok szerint első királya Atticának, melyet róla Cecropiának neveztek; magának a talajnak szülötte, azért ábrázolták emberi testtel, mely kigyóban (az anyaföld symboluma) végződik. Csak későbbi irók tartották az aegyptusi Saisból bevándorlottnak. Diod. 1, 29. Az őslakókat C. tizenkét községben egyesítette, megalapitotta az athenaei fellegvárat, melyet szintén Cecropiának neveztek, s polgárosodáshoz szoktatta népét: behozta a házasságot, a tulajdonjogot, az első politikai és vallási intézményeket, főleg Zeus és Athena tiszteletét. Midőn Posidon és Athena Attica birtokáért versenyeztek, Posidon az acropolis sziklájából szigonyával vizet fakasztott, vagy más hagyomány szerint lovat ugratott elő, Athena pdig az első olajfát tenyésztette. A verseny birája C. Athenának itélte oda a győzelmet, mint a ki Atticát a leghasznosabb jövedelmi forrással ajándékozta meg. Ezt az olajfát az Erechtheumban őrizték, s midőn Xerxes fölperzselte a várost, tövéből csodálatos módon új törzs fakadt. Herod. 8, 55. Paus. 1, 26, 5. – C.-nak és feleségének Agraulusnak négy gyermeke volt: Erysichthon, ki gyermektelenül halt el, és három leánya, Agraulus, Herse és Pandrosus. A két utóbbinak már neve elárulja, hogy a termékenyítő harmat istennői; úgy is tekintették a három nőtestvért, mint a kik Athenával együtt termékenységgel áldják meg a mezőket. Pandrosus volt Athena első papnője, saját temploma az acropolison Athena régibb templomával az Erechtheummal szerves kapcsolatban volt, s szárazság idején hozzá meg a két atticai Horához, Thallóhoz és Carpóhoz imádkoztak. Agraulus eredetileg Athena egyik jelzője s földmívelés áldásával függ össze. A várnak északi részén volt a szentélye, hol az athenaei ifjak honi fegyverzetben tették le a polgári esküt s Agraulushoz, Auxóhoz és Hegemonéhez imádkoztak. Agraulus Arestől szülte Alcippét, Herse Hermestől Cephalust, Pandrosus szintén Hermestől Ceryxet, az eleusisi Ceryxek papi családjának ősatyját. A nőtestvérek halálára vonatkozólag regélték, hogy Athena átadta nekik egy ládába zárva a csecsemő Erichthoiust, azzal a parancscsal, hogy nem szabad kutatniok, mi van a ládában. Pandrosus engedelmeskedett, Agraulus és Herse azonban nem fékezhették kiváncsiságukat, felnyitották a ládát, s midőn a gyermeknek kígyó-lábait meglátták, annyira megijedtek, hogy leugrottak az Acropolisról és ott lelték halálukat. A hűséges Pandrosus halhatatlanná és Athena állandó kisérőjévé lett.