Centumviri,

állandó polgári törvényszék, melynek fölállítását Servius Tulliusnak tulajdonítják. Mindenesetre fordultak elő már a köztársaság korábbi idejében esetek, midőn a törvénykező hatóság arravaló férfiak közül egy-egy esküdtet kirendelt s fölhatalmazással látott el az itélethozatalra nézve. Gaj. 4, 12. 13. 15. 18. 19. A praetorok is jártak így el, sőt egész évre állandósított birói testületek is álltak e czélból rendelkezésükre, a minő volt a centumviri testülete is. Lange I³, 774. 904. Tagjainak száma eleinte 100, később 105 (mindegyik tribusból 3), a császárság idején legalább 180 volt. A római tulajdont illető polgári, különösen pedig örökségi ügyekben biráskodtak. Cic. leg. agr. 2, 44; de or. 1, 173. Quint. 3, 10, 3. Val. Max. 7, 7, 1. Hivatalos helyiségüket dárda (hasta centumviralis) jelölte. Az egész intézmény a praetor vezetése alatt állott, az egyes osztályokban pedig quaestorok, Augustus óta pedig a X-viri (stlitibus judicandis) ültek elől. A császárság idejében 4 osztályra (consilium) oszlott, melyek rendszerint elkülönítve, néha azonban egyesülten is, a Basilica Juliában tartottak ülést. A legis actio sacramento keresetforma e törvényszéknél fönnmaradt a lex Aebutia (Kr. e. 200) után is.