Cephallenia

Kejallhnia, Homerusnál keleti nevén Samh vagy SamoV, m. Kefalónia, az ióniai tengerben legnagyobb (815 km²) sziget, tele magas hegyekkel (Hom. Od. 4, 671; paipaloessh); legmagasabb az Aenus (AinoV, m. Monte Nero vagy Elatovuno) 1620 m., tetején egy Jupitertemplom állott. Ithacát csak egy tengerszoros választja el C.-tól, ezért lakói is, a cephallenek (xenoV kejallhn Soph. Phil. 791) Ulixesnek, Ithaca urának engedelmeskednek. Hom. Il. 2, 631–2. A sziget bor- és gabonatermő területe aránylag kicsiny, azért Livius lakóit inops populusnak nevezi (38, 18). A sziget négy városa külön-külön önálló volt a történelmi korban, ezért politikai jelentőségük alig volt. Városai: Same vagy Samus (m. Sto Gialo) a keleti parton kettős acropolisszal; Pale (Palh, PaleiV, romjai Likszúri mellett) a nyugati parton, a mai argosztólii öbölben, valószínűleg corinthusi gyarmat; Cranii (Kraneioi, romjai Argosztóli mellett) az öböl keleti partján; Pronni vagy Pronesus (Prwnnoi, PrwnhsoV) a keleti parton. Ithacával szemben volt Panormus (PanomoV) kikötő, a mely valószínűleg Saméhoz tartozott.C. Antonius, Cicero consultársa, a mikor 59–55. Kr. e. száműzve itt élt. Cephalenia néven új várost alapított a szigeten, de az építés félben maradt. Strabo 10, 451 skk.