TARTALOMC

Chalcis

h CalkiV. – 1. Régi híres város Euboea szigetén, az Euripus legkeskenyebb pontján, a hol legerősebb az áramlás, melyben Aristoteles halálát találta; Boeotiával egy kis híd kötötte össze. Alapítója a hagyomány szerint Pandorus, talán még a trójai háború előtt. Nevét részint Chalcistól, Asopus leányától, részint calch vagy kalch-tól (biborcsiga) származtatják, mely utóbbi phoeniciai eredetre vall. Fekvése oly erős, hogy Demetirasszal és Acrocorinthusszal együtt pedai ’Ellhnikai-nak nevezték. Legrégibb időben aristocratikus módon kormányozták a ’Ippobotai nevű előkelők, de Pericles democratiát hozott be e helyett. Ch. jelentékeny szerepet vitt a gyarmatosításban; tőle eredtek Chalcidice, Leontini, Cumae stb. Közelében eredt az Arethusa forrás és feküdt az Lhlantion pedion, mely vas- és érczbányáiról s meleg forrásairól volt nevezetes. Itt született Isaeus szónok, Lycophron költő, itt halt meg Aristoteles. strab. 10, 445 s köv. Hdt. 5, 77. 99. 6, 100. Thuc. 1, 16. 6, 76. 7. 57. Liv. 28, 7. Plin. 4, 12. – 2. Város Aetoliában az ugyanolyan nevű hegy lábánál, azért Hypochalcisnak is nevezve. Strab. 10, 451 stb. Thuc. 1, 108. 2, 83. – 3. Epirus városa a Pinduson, az Achelous forrásai mellett, m. Chalíki. Steph. Byzantinus. – Azonkívül több jelentéktelenebb város neve.

I. B.