Aeolus

AiogoV. – 1. Hellénnek Orseis nymphától született legidősb fia, Deucalionnak (mások szerint Zeusnak) unokája, Dorusnak és Xuthusnak testvérbátyja, Magnesia uralkodója Thessáliában. Tőle származik a hellén népnek egyik ága, az aeolok (AioleiV) törzse, mely úgy a tulajdonképeni Görögországnak, mint a Peloponnesusnak legnagyobb részében a lakosságnak javarészét alkotta. Északi és nyugati Görögországban, továbbá a Peloponnesus déli és nyugati részében az összes állam- és városalapítók, mint A. fiai szerepelnek. Midőn Hellénnek fiai között osztályra került a dolog, A. kapta meg az apai földet (az Asopus és Enipeus folyók között), testvérei idegenbe távoztak. Igy lett. A. a benszülött őskori görögségnek mythologiai képviselője. Feleségétől, Enaretétől a következő 7 fia született: Cretheus, Sisyphus, Athamas, Salmoneus, Deion, Magnes, Periceres; leányai viszont: Canace, Alcyone, Psidice, Calyce és Perimede. Apollodorus, I. 7, 3. Cretheus építette Iolcust. Tyrótól született fiai: Aeson (Iolcus királya és Iasonnak apja), Phores (Pherae alapítója, Admetus és Lycurgus atyja) és Amythaon (Pylus alapítja, Bias és Melampus atyja). Apollodoros, I. 9, 11. Sisyphus Ephyrát (Corinthust) építette és fia, Glaucus révén Bellerophonnak nagyatyja lett. Apollodoros, I. 9, 3. Athamas (l. külön) Orchomenusban uralkodott. Apollodorus, I. 9, 1. Salmoneus, Tyrónak atyja, Salmonét alapította Elisben. Apollodorus, I, 9, 7. Deion, Phocis királya, gyermekei: Asteropaea, Aenetus, Actor, Phylacus, Cephalus. Apollodorus, I. 9, 4. Magnes volt atyja Dicytysnek és Peridectesnek, a kik Seriphus szigetét népesítették be. Apollodorus, I. 9, 6. Perieres Messenia királya, Aphareus és Leucippus atyja. Apollodorus, I. 9, 5. Ritkábban még a következő fiúkat tulajdonították neki: Macareus, Aëthlius és Mimas. – 2. A. Hippotades (’IppotadhV, Hippotesnek, a lovasnak fia), a szelek sáfárja (tamihVanemwn), szélisten a nyugati tengerben, a hol a róla elnevezett szigeten érczfalakkal és kősziklákkal körülvéve, mint az istenek kegyeltje, boldogan lakik és uralkodik. Palotája fényes, vele van 6 fia, kiket ugyanannyi leányával házasított össze. A bujdosó Odysseust vendégszeretőleg fogadja és hogy minden vihar ellen biztosítsa, tömlőbe zártan vele adja az ellenséges szeleket, míg a kedvező szélnek megparancsolja, hogy dagaszsza Odysseus hajójának vitorláit. Odysseust egyszer elnyomja az álom és akkor kiváncsi társai felnyitják a szeleket rejtő tömlőt. Az ellenséges szelek ekkor kiszabadulnak és a hajót, mely immár a hazai partokhoz közel járt, ismét A. szigetéhez sodorják. Ekkor A. felismeri, hogy Odysseus és társai gyűlöletesek az istenek előtt és elutasítja őket magától. Odyssea, X. 1 skk. Az Ilias és Hesodius A.-t meg sem említik, a mint hogy Görögországban sehol istenként nem tisztelték, s megmaradt puszta költői alkotásnak. Máskép áll a dolog a rómaiaknál, különösen Vergilius óta, a kinél A. egyenesen a szelek királya (Aeneis, I. 52: rex ventorum) és oly hatalmas, hogy Juno kéréssel fordul hozzája. Későbbi költők szerint az aeolusi szigetek egyikén (Lipara vagy Strongyle) lakik, kezében királyi pálczával egy szirt fokán ül és úgy uralkodik a szeleken, melyeket egy nagy földalatti barlangban elzárva tart. Verg. Aeneis, I. 52. és 140; VIII. 416; Ovid. Metam. I. 262. A két A. között eredetileg semmiféle összefüggés nem volt, de később téves genealogiák és ezekre irányuló helyesbítési kisérletek folytán mindenféle kapcsolatot koholtak közéjök. Igy lettek aztán: 1. A. Hellénnek fia; 2. A. Hippotes fia és Aeolis királya Aetoliában (Thuc. III. 102) és 3. A. a 2. számúnak unokája és Hippotesnek dédunokája (azért Hippotades is), a ki anyjával, Arnéval és fitestvérével Boetusszal Metapontiumban élt, de menekülnie kellett, mert nevelőanyját, Autolycét meggyilkolta. Bujdosásában a tyrrhenumi tengeren a róla elnevezett szigetekre vette útját, a hol állítólag ő építette Lipara városát. v. ö. Roscher, Ausfürliches Lexicon der griechischen u. römischen Mythologie, I. 192 sk. Preller, Griech. Mythol.² 495.