Cibalae

város Alsó Pannoniában, a mai Szerémségben, írók és feliratok egyaránt gyakran említik, Cibalisnek is mondván, mely az előbbinek ablativusi alakjából keletkezett. Legtöbbször fordul elő az Itinerariumban (p. 131 Cibalas civitas, p. 232. 261. 267. 268 Cibalis), mivel a Sirmiumból (Mitrovicz) jövő út Cibalaeban ágazott ketté, az egyik ága Mursa (Eszék) – Aquincum felé vezetett, a másik Servitiumon át Siscia (Sziszek) és Salonae felé. A Peutingeri táblán kiesett neve, helyét azon út szétágazásánál azonban kettős torony jelzi. Az Itinerarium Antonini s a belőle készült Itin. Hieros. szerint Mursától 22 illetve 23, Sirmiumtól pedig 48 illetve 50 mérföldre feküdt, a hol ma Vinkovcze község áll. Ugyanezek lehettek a Peutingeri tábla adatai, míg a Ptolemaeuséi (II 15, 4: KibaliV) feltűnően nagyobbak. Vinkovcze alatt ma is terjedelmes mocsarak vannak, mint a római korban (Zosim. II 18, 49, midőn palus Hiulca volt a nevök (Aur. Vict. ep. 41, 5 apud Cibalas iuxta paluden Hiulcam nomine; Dio 55, 32 proV toiV OuolcaioiV xlesi). Végre több felriat ismeretesVinkovczéből (CIL III 3267–3268. 10251–10254), köztük kettőre a város neve (3267 Cib. 10253 Cibal.) van vésve. Cibalae előbb municipium volt s a 3267 felirat (dec. mun. Cib.) egyik decuriójáról emlékezik meg. Septimius Severus óta colonia. CIL VI 2833 Aurelia. Arról, hogy katonasága lett volna, hiányzik minden adat, de a császári testőrségben számosan szolgáltak Cibalaeből. CIL III 2833. Eph. ep. IV 894. A CIL III 10253 feliraton említve van a collegium fabrum centonariorum, a 3267 felirat pedig Liber és Libera tiszteletéről tanuskodik. A történelem is följegyezte cibalae nevét, mivel területén verte meg először Nagy Constantinus Liciniust Kr. u. 314 oc. 8-án (Zosimus 2, 18. 19. 48. Eutrop. 10, 5. Aur. Victor ep. 41, 5. Oros. 7, 28. Anonym. Vales. 5, 16. Fast. Idat. ad. a.) s mert közelében született Gratianus, I. Valentinianus és Valens császárok atyja. Amm. 30, 7, 2. Aur. Victor 45, 2. Római régiségekre gyakran bukkannak Vinkovczéban, de csak egy rendszeres ásatásról van tudomásunk, az is 35–40 év előtt volt, midőn Alkovic hadbiztos kertjében egy római fürdőt nem egészen feltártak. Brunšmid, Antiken in Cibalis. Arch. Ep. Mitth. III S. 123.