Cilnius

C. Cilnius Maecenas, régi etruriai fejedelmi családból származott. Hor. od. 1, 1, 1. 3, 29,1 stb. 1. 6, 1. Születésének napja április 13. Hor. od. 4, 11, 13–20. Születésének éve Kr. e. 74–64 köze esik. A lovagrendhez tartozott s mindvégig e rend kötelékében maradt. Már Kr. e. 43. a mutinai háborúban Octavianus oldala mellett volt. Ő hozta létre a házasságot Octavianus és Scribonia, L. Scribonius Libo nővére közt, 40. Kr. e. App. bell. civ. 5, 53. Ugyanezen évben Maecenas és Asinius Pollio kötötték meg az úgynevezett brundisiumi békét Octavianus és Antonius között. App. b. c. 5, 60–93. Vell. Pat. 2, 76. Mivel Fulvia, Antonius felesége kevéssel előbb meghalt, Maecenas azt ajánlotta Octavianusnak, hogy nővérét, Octaviát adja nőül Antoniusnak, a mi meg is történt. Plut. Ant. 31. App. b. c. 5. 64. A siciliai háború alatt Maecenas kormányozta Romát és Italiát 36. Kr. e. Dio Cass. 49, 16. App. b. c. 5, 99. 112. Tac. ann. 6, 11. Másodszor viselte ugyanezt a tisztséget 31. az actiumi háború alatt. Dio Cass. 51, 3. Személyes befolyása Augustusra igen nagy volt s ezt mindig jó irányban érvényesítette, főleg, a hol arról volt szó, hogy az uralkodót a szenvedélyességtől s kegyetlenségtől visszatartsa. Egy ily alkalommal mondta mindenható barátjának az emlékezetes, bátor szavakat: Surge tandem carnifex s ezzel meggátolta sok ártatlan ember kivégeztetését. Dio Cass. 55, 7. Később teljesen a magán életbe vonult vissza s csak irodalmi és művészeti kedvteléseinek élt. Kevéssel Horatius előtt halt meg a Kr. e. 8. év vége felé s az Esquilinuson temették el, hol háza és híres kertjei voltak. Hor. sat. 1, 8, 7. Az 188. á. Maecenas képét mutatja a Cabinet de France (Paris)-ban levő metszett amethyst után; a hires kővésőnek, Dioscoridesnek jobboldalt olvasható aláírása az arczképnek nagy becset biztosít. – Irodalmi működése jelentéktelen. Írt prózában természetrajzi tárgyakról, a miért Plinius mint forrást idézi; továbbá gemmákról és egy symposiumot (Serv. ad Verg. A. 310); végre apró, tréfás költeményeket, melyek töredékeit l. Baehrens, fragm. poët. rom. p. 338. Mint szónok sem tűnt ki, főleg stilusának mesterkeltségét vetik szemére. Tac. dial. 26. Annál nagyobb dicsőséget szerzett magának mint az irodalom és a művészetek pártfogója. Horatiust, kit Vergilius és Varius ajánlották neki (Hor. sat. 1, 6, 54). 33-ban mezei jószággal ajándékozta meg Tibur mellett (od. 2, 18, 14) s vele mindvégig a legbensőbb barátságban élt. Vergiliusszal Asinius Pollio ajánlatára ismerkedett meg s a költő az ő közbenjárására kapta vissza elkobzott jószágát. Mart. 8, 56. Hálából Vergilius neki ajánlotta a Georgicát. Az ő irodalmi köréhez tartoztak továbbá L. Varius Rufus (Mart. 12, 4, 1), Domitius Marsus (Mart. 8, 56, 21) és Propertius. Prop. 3, 1, 73. 9, 59. – Irodalom: Főmunka: Frandsen, C. Ciln. Maec., Eine histor. Untersuchung, Altona, 1843.