Cimmerii

Kimmerioi. – 1. Myrthusi népség, lakása Homerusnál (Od. 11, 14 s k.) az Oceanus mellett, a legtávolabbi nyugaton, Hades bejáratánál van; országát örökös köd és sötétség borítja. Innen ered a tenebrae Cimmeriae kifejezés. Ezekhez helyezi az álom istenének lakását Ovidius (met. 11, 592 s köv.) és Statius (Theb. 10, 80 s köv.). – 2. Nép, mely a történelemben is szerepelt. A scythák eredeti lakóhelyeiről a Pontus Euxinus északi partvidékére szorították, s itt különösen Chersonesus Tauricán telepedtek le, a melynek most épen ennek folytán Krim a neve. Ez a nép Kr. e. 700 körül elárasztotta egész Kis Ázsiát; pusztító kalandozásában Senacherib (Kr. e. 704–681) megverte. Ezután, Kr. e. 676-ban az assyriai Asarhaddonnal ütközött össze; Kr. e. 650-ben, Gyges bukása után, Sardest hatalmába ejtette, Magnesiát lerombolta, de Ephesustól visszaverték, majd visszaszorította a lydiai Ardys is. Ezután egy része a cappadociabeliek közé olvadt be, a kiknek e miatt az armeniai nyelvben Gamir a nevök; más része a Sacaehez, egy scytha nomád néphez csatlakozott akkor, midőn ez az assyriai birodalomba berontott. Hdt. 1, 6. 15 s köv. 4, 1. 11 s köv. A caesareai Procopius a gótok háborújáról szólván (3, 5), azt állítja, hogy a C. a hunok régi neve volt.