Cirpi

katonai állomás Alsó Pannoniában, mely mint az Itinerariumból (p. 266) kétségtelenül kitünik, a Duna partján feküdt, Ulcisia castrától (Szent Endre) északnak 12 r. mérfölre. Ptolemaeus (II 15, 3) is a dunaparti helyek között említi, de Karpis alakban, megjegyezvén (II 11, 3) róla, hogy a Duna kanyarodásánál a legészakibb pont volt. Az Itinerarium meghatározását véve alapul Cirpi a Bogdány és Visegrád között levő Kis Villámhegynél feküdt volna, csakhogy itt római castellumnak semmi nyoma. Fröhlich (A pilis-maróthi római tábor. Arch. Ért. 1893. 45. l.) szerint a Szent Endréhez legközelebb eső castellum a bogdányi határban, de közelebb Tahihoz mint Bogdányhoz, közvetlenül a Duna partja mellett található, s bár távolsága Szent Endrétől csak 9 r. mérföld, minden valószínűség szerint azonos Cirpivel. Cirpi az Itinerariumban mint mansio (meghálóhely) szerepel, ellenben határozottan castellumnak mondja a Notitia, melyet az equites Dalmatae, auxilia Fortensia s a praefectus legionis secundas adiutricis (Occ. XXXIII. 33. 49. 56) tartottak megszállva. Ha csak a Bogdány környékén talált feliratokat vesszük számba, a II. segédlegióra egyetlen veteranus síremléke (CIL III S. 10580) vonatkozik Kr. u. 229-ből; annál inkább bizonyítja két más felirat (CIL III 3646. 3647 = 10589), hogy Cirpiben mindenesetre a cohors II Alpinorum equitata is táborozott. Abból, hogy Bogdányban egy decurio sírköve (CIL III 10593) került elő, azt lehet következtetni, hogy Cirpi mint község Aquincumnak volt attribuálva.