Classis Pannonica

a dunai hajóhad azon része, mely Pannonia védelmére szolgált. Már Augustus szervezhette, midőn Pannoniát a Dráváig meghódította, de először Kr. u. 50-ben Claudius császár alatt említi Tacitus (ann. XII 30), midőn Claudius a suevusok királyának Vanniusnak védelmet nyújtott. Flavia melléknevéből (CIL III 4025. 4319. VIII 7977) azt lehet következtetni, hogy Vespasianus illetve fiai ujjászervezték s azóta a Dunán Carnuntumtól Zimonyig voltak állomásai. Szolgálatairól bizonyságot tesznek a Trajanus s Antonius-féle oszlopok domborképei: csapatokat és élelmiszereket szállít, hidat épít, közvetíti a forgalmat a dunaparti burgusok között, stb. Legrészletesebben számol be állomásairól a IV. századbeli Notitia, Diguitatum. Nyugotról keletnek menve a Duna mellékfolyóinak következő pontjain találjuk: Noricum területén Lauriacumban (Lorch Linz mellett, Not. Occ. 33 prafectus classis Lauriacensis) s Artapában (Gross-Pöchlarn, Not. Ott. 33 praefectus classis Artapensis et Maginensis); Pannonia területén Carnuntumban (Petronell, Not. Occ. 33 praefectus classis Histriae Carnunto), Florientiában (Mohács, Not. Occ. 33 praefectus classis Histricae Florentiae), Mursában (Eszék, Not. Occ. 31 praefectus classis Istriae Mursae), Taurunumban (Zimony, Itin. Ant. p. 131 Tauruno; classis. CIL III 10675 téglákon cl[assis] F[lavia] P[annonica], Siciliában (Sziszek, Not. Occ. 31 classis Aegetensium), Servitiumban (Gradiska, Not. Occ. 31 praefectus classis primae Pannoniae Servitii) a Sirmiumban (Mitrovicz, Not, Occ. 31 praefectus classis primae Flaviae Augustae Sirmi). Tisztjei közül nehány praefectus (CIL III 726. VI 1643. VIII 1269. 7977) s trierarcha (CIL III 4319. 4025. 10343) ismeretes.