Cloelii, Cluilii

patricius nemzetség. – 1. C. Cloel., Alba Longa utolsó királya, a ki a rómaiak ellen hadat vezetvén, római területen tábort ütött s ott halt meg; a tábort árokkal vette körül, melyet róla fossa Cluiliának neveztek. A halála után dictatornak választott Mettius Fuftetius árulása Alba feldúlását vonta maga után s a Cloeliusok egyéb nemzetségekkel együtt Rómába kényszerültek áttelepedni s a patriciusok közé vétettek fel. Dion. Hal. 3, 2 kk. 4. Liv. 1, 22 kk. 30. – 2. Cloelia, hősies római hajadon, a ki Porsennának más római hajadonokkal túszul adatván, fogságából megszökött s a Tiberisen átúszva visszatért Rómába. A senatus azonban visszavitte őt, mire Porsenna nemcsak szabadságát adta vissza, hanem megengedte, hogy néhányat a többi közül is magával vihet; erre ő a legfiatalabbakat választotta ki. Liv. 2, 13. Dion. Hal. 5, 33. Plut. Popl. 19. Val. Max. 3, 2, 2. Flor. 1, 10. Más, későbbi keltű monda szerint midőn a hajadonokat Porsennához visszavitték, Tarquinius kezébe kerültek s ekkor Publicola leánya Valeria menekült el és társainak segítséget vitt; erre aztán Porsenna a túszokat visszaadta. Rómában Cloeliának lovasszobrot emeltek. Liv. Dion. Hal. Plut. f. i. h. Ismét mások a Venus Cluiliára magyarázzák. Serv. ad Verg. a. 8, 646. – 3. Q. Cloel. Siculus, Kr. e. 498-ban consul volt s a latinusok elleni háborúban tiszttársát T. Lartiust dictatornak nevezvén ki, önként alája rendelte magát. Liv. 2, 21. Dion. Hal. 5, 59. 72. 75 k. – 4. T. Cloel. Siculus, Romában előkelő hivatalt viselt, tribunus mil. cons. pot. is volt és Kr. e. 442-ben mint triumvir coloniát vezetett Ardeába a rutulusok országába, aztán a másik két tiszttársával maga is ott telepedett meg. Liv. 4, 11. Diod. Sic. 12, 34. – 5. Cloel. Tullus, követ volt Vejiben Lar Tolumnis királynál, ki megölette. Liv. 4, 17. Diod. Sic. 12, 80. – 6. Cloel. Gracchus az aequsok vezére a Kr. e. 458-iki háborúban. Algidus hegyénél Minucius consult egész seregével gyütt bekerítette, azonban az időközben dictatorrá lett Q. Cincinnatus idejekorán megérkezvén, a két hadsereg közé szorult s megveretett. Az aequsok békét kértek s azon feltétel alatt kapták meg, hogy Cl. Gracchust több fő emberökkel együtt kiszolgáltatják és seregök iga alatt vonul el. Liv. 3, 25 k. 4, 9 k. Dion. hal. 10, 22 kk.