Concordia

a római nép vallásában az egyetértésnek, különösen az állampolgárok között uralkodó egyetértésnek megszemélyesítése. Valahányszor ezt az egyetértést veszély fenyegeti, mindannyiszor templomot fogadnak vagy építenek az istenasszonynak (az elsőt Camillus dictator 367-ben Kr. e.). A császárság korában C. fentebb említett szerepéhez hozzájárul még a békés egyetértés fentartása a házastársak között. Ezen a réven emelt neki templomot Augustus felesége Livia (Plutarch. Camill. 42. Livius IX, 46. XXII, 33. Ovid. Fasti VI, 637), a minthogy egyáltalán C. tisztelete a császárság korában éri el tetőpontját. Akkor (Nero idején) jelennek meg az érmeken a C. Augusta első képei (ülő nőalak, kiterjesztett jobbjában áldozati csészével, baljában bőségszaruval). Ezeket a képeket bronzban is kidolgozzák, sőt a császárnők arczképeinek is C. alakját adják. Tisztelete lassankint a provinciákban is elterjedt (Cora, Casium, Syracusae, Pompeji, de különösen Patavium, a hol a templommal kapcsolatban egy Concordiales Augustales nevű papi collegium létezett). C. ünnepélyes tiszteletének főnapjai voltak január 16. és mart. 30. Ovid. Fast. I, 639. III, 881.