Cornacum

(Pol, II 15, 3 Krpnakon), római község a Duna jobb partján Alsó Pannoniában; Ptolemaeuson kívül, a ki szerint Cornacum mellett kanyarodik a Duna (II 15, 1), említik a tabula Peuting., az Itiner. Antonini (p. 242. 243) s Ravennas (4, 20) is, mivel a Taurunumtól (Zimony) Mursáig (Eszék) vezető főútvonalon feküdt, a Tabula és Itinerarium egybehangzó adatai szerint 16 r. mérföldre Teutoburgiumtól (Dálya) délre, körülbelül ott, hol ma Sotin van. A Tabulán dupla toronynyal van jelezve, városi jellegére vonatkozó feliratot azonban eddig nem ismerünk. Az egyetlen felirat (CIL III 10250), melyet eddig Sotinban találtak, a legio III Flavia p. c. kötelékébe tartozó katonáról emlékezik meg, a mi azonban még nem bizonyítja feltétlenűl, hogy Cornacum kezdettől fogva katonai állomás volt, mert a feliratban említett katona Sirmiumban (Mitrovicz) is szolgálhatott, hol a legio IIII Flavia téglái nagyobb számmal fordulnak elő. CIL III 10664. A Notitia Dign. (Oc. 32) nyomán csak az a bizonyos, hogy a IV. század végén Cornacumban egy cuneus equitum scutariorum s equites Dalmatae tanyáztak. Cornacum celta név s kétségtelenül összefügg a Plinius által (n. h. III 148) említett Cornacates néptörzszsel.